Tudományszervezési Tájékoztató, 1981

1. szám - Szemle

A tanulság kézenfekvő: időnként nem árt megújítani a tudományos szervezetek életét sem. Persze a tudományban sohasem lehet nagy ugrást végrehajtani akkor, ha egyidőben a társadalom is nem megy át valamiféle erőteljes fejlődésen. A 18. és 19.századi fejlődésből azt az összefüggést érdemes kiemelni, amely a társadalom céljai és a tudomány között áll fenn. Az előző században Anglia a tengeri kereskedelmet fejlesztette és ez a csillagászat iránti érdeklődést növelte meg. A 19.században a tudomány figyelme az elektromosságra tevődött át, mert ekkor a társadalomnak az ipari termelés már fontosabb volt, mint a tengeri kereskedelem. Nagyon hasznos lenne, ha mai kutatási tematikánk öszszetétele és megváltozása mögött is megkeresnénk azokat a társadalmi-gazdasági tényezőket, amelyek befolyásolják a tudományos kutatások főbb irányait. Az angol példa azt is bebizonyítja, hogy a "tiszta" tudomány lehanyatlik, ha a gazdaság nyomására a kutatók közvetlen technikai megoldásokat keresnek. A technika fejlődése pedig akkor hanyatlik, amikor a társadalomnak nincs igénye az erőteljesebb ipari növekedésre. AZ IPARI FORRADALOM ÉS A TUDOMÁNY Ez igazolható az angol ipari forradalommal, melynek első szakaszát technikai és tudományos stagnálás és visszaesés követte, és csak 1765~ben kezdődött meg az ujabb fellendülés a textiliparban. Egy hosszú időszakra jellemző általános fellendülésen belül tehát vissz a esések és stagnáció is található. Ez a sajátosság a szocialista fejlődésben is megmutatkozik; az általános fejlődésen belül előfordulhatnak átmeneti visszaesések és megtorpanások is. Az elektromosság kutatása bebizonyította, hogy a tudományos fogalmakban társadalmi tartalmak is meghúzódnak. Az energiamegmaradás törvényének fogalma például —egyes tudománytörténészek szerint— kapcsolatban áll a csereérték fogalmával. A kapitalista nem boldogul az energia különböző formái közötti ekvivalencia pontos ismerete nélkül, mivel a szén, az elektromosság, a gáz és a munka árát ennek alapján képes csak rögzíteni. A birminghami mérnökség és a kémia kifejlődése kapcsolatban állt azzal a ténnyel, hogy az ipar vezetői független státussal rendelkeztek a kereskedelemmel és a politikával szemben és ösztönzőleg hatottak a kutatásokra, mert uniformitást biztosítottak a hierarchiával szemben. Az angol ipari fejlődés eme szakaszában egyes központokban az "agyak koncentrációja" is végbement. Ez a növekedés olyan társadalmi mozgalomnak tekinthető, amely a növekvő iparosítástól kapta az energiát. Az ismertetett példák ellenére azért óvakodni kell a közvetlen analógiáktól, amelyekkel egyes tudománytörténészek azonosítják a tudományos fogalmakat bizonyos társadalmi fogalmakkal. A FELVILÁGOSODÁS KORA A tudománytörténeti folyamatok elemzése magyarázatot ad a tudományos stilus társadalmi hátterére is. A francia intellektuális környezet a világosságot tekintette a tudomány fő ismertetőjegyének. Ez a kritérium az előző század társadalmi és vallási konfliktusai alapján keletkezett. A feudalizmus és az uj urbánus civilizáció konfliktusát IV.Henrik a nemzeti társadalmi-gazdasági szervezet megerősítésével oldotta meg. Franciaországban tehát erős volt a nemzeti egység és szervezet kiépítésének tendenciája. A világosság érdekében a nyelvből kiűzték a technikai kifejezéseket. A tudományban ezért a logikai módszerek /Descartes/ kerültek előtérbe a technikai újítások rovására. Lavoisier éppen azért forradalmasíthatta a kémiát, mert a világosság és a rendszeres gondolkodás habitusát sajátította el a francia környezetben. Az enciklopédistáknak 47