Tudományszervezési Tájékoztató, 1981
1. szám - Szemle
BACON SZEREPE Az angol fejlődésben a szabadságot nem absztrakt értékként, hanem az ipari tapasztalatok nemzeti tőkéje növelésének eszközeként kezelték. Erzsébet királynő külföldi szakértők tömegét engedte be az országba. Bacon meghirdette a "tudomány— hatalom" jelszót és az Uj Atlantis cimü munkájában kifejtette, hogy a tudomány fejlesztéséhez szervezésre van szükség. Bacon "Salamon Házá"-nak eszméje alapján hozták létre a világ első tudományos társaságát, a Royal Society of Londont. Bacon munkásságának magvát tehát nem valamely tudományos tevékenységben való elmélyülés, hanem a tudomány társadalmi viszonyainak felismerése jelenti. Az általa kidolgozott módszer az eredmények társadalmi alkalmazására is vonatkozik. Felfogása ellentétes volt Galileiéval, mivel tisztán látta, hogy a kutatást nem lehet mesterségesen elválasztani a tudás általános állapotától és a társadalmi viszonyoktól. В о у 1 e — a modem kémia atyja— ismét a tudományos módszerhez tér vissza. Kimutatta, hogy egy megfelelő uj eszköz, vagy technika segitségével fél óra alatt le— Írhatjuk egy hosszú élet kutatásait. A spekuláció haszontalan, amig az ellenőrzés, bizonyítás eszközei nincsenek feltalálva. A kísérleti tudomány szempontjából fontosnak tartotta az ipari folyamatok tanulmányozását. Rájött arra, hogy a munkások ügyessége ismételt tapasztalatokon nyugszik. Boyle ráirányította a figyelmet a termelés végrehajtóinak fejlesztési tapasztalataira. A burzsoázia mindezek alapján felismerte, hogy a kutatás sikere az ipari és kereskedelmi szempontokra irányuló orientációtól is függ. Mihelyt az ipari folyamatok a kutatók szellemi műveleteihez hasonló társadalmi tekintélyt szereznek, az elmélet és a gyakorlat harmonikusan kombinálhatóvá válik. Ez a felismerés az előfeltétele a modern tudomány gyors fejlődésének. Sajnos szocialista körülmények között nem egyszer ma is tapasztalható, hogy a tudományos munkát arisztokratikusan fölébe helyezik az ipari folyamatoknak, ami akadályává válik az elmélet és gyakorlat egységének. Műszaki fejlesztési vizsgálatok ennek a problémának a létezését empirikusan is többször bebizonyították. TUDOMÁNY A TÁRSADALOMÉRT Az 1660-ban hivatalosan is megalakuló Royal Society egy haladó társadalmi mozgalom szervezeti vetülete volt. A társaság tagjait a hasznosság eszméje vezérelte. Nagyra becsülték a kísérleteket, lenézték a magánbölcselkedést. Kereskedők és kutatók egyenlően vettek részt a társaság munkájában, megtermékenyítették egymás gondolatait és befolyásolták az oktatási módszerek megjavitását. Az angol tudomány 17.századi fejlődése tehát egy erőteljes társadalmi mozgalomhoz kapcsolódott és nem tekinthető csupán néhány zseni véletlenszerű müvének. A Royal Society története egy másik érdekes tapasztalattal is szolgál. A társaság érdeklődése a tudomány társadalmi hasznosítása iránt akkor csökkent, amikor széles körben indultak be az egyes tudományágakban folytatott elszigetelt kutatások. A kutatás társadalmi tervezése és a szakkutatások együttesen nehezen végezhetők el és szükségszerűen elválnak egymástól. Ez a tény alapozhatja meg azokat az intézkedéseket, amelyek valamely tudományos szervezet testületi és szakigazgatási vonalait különítik el. Ugyanakkor az angol példa azt is jelzi, hogy a társadalmi hasznosulás értékének csökkentése a szakkutatások minőségének csökkenéséhez vezet. Merton elemezte e század tudományát és azt mutatta ki, hogy a tudomány fő témáit a társadalmi feltételek határozták meg, a szaktémák sorsa pedig főleg a tehetséges tudósok képességén múlott. A Royal Society története azt is igazolta, hogy mindig a kezdeti energiák a legerőteljesebbek, majd fokozatosan lecsökkennek. A Royal Society fennállásának első harminc évében volt a legtermékenyebb. 46
