Tudományszervezési Tájékoztató, 1981

1. szám - Szemle

A római birodalom tehát többek között azért is bukott el, mert társadalmi szerkezete nem támogatta a kezdeményezéseket. A későbbiekben a kereszténység megnövelte a fizikai munka státuszát és megnyitotta az utat a modern kísérleti tudományok müveléséhez. Ez a példa arra az aktualizált tanulság levonására ösztönöz bennünket, hogy a szellemi és fizikai munka különbségei jövőbeli megszűnésén feltehetően nem a fizikai munka megszűnését kell értenünk, hanem egy magasfoku egyensúlyt, ahol a fizikai munkának nincs alacsonyabb státusa , mint a szelleminek, és ahol e munka társadalmi következményei sem diszkriminációsak. A megerőltető fizikai munka persze az automata termelőrendszerek funkciójává válik. AZ ARAB TUDOMÁNY » A mozlim birodalomban a tudomány fejlődése nem annyira uj felfedezések formájában, hanem az ismeretek megszerzése és elterjesztése révén történt. A mozlimok görögből, latinból és más nyelvekből fordítottak le szakkönyveket, ami azt igazolja, hogy felismerték a tudományos információ és kommunikáció fontosságát. Neves külföldi tudósokat hivtak meg, idegen nyelveket tanultak. Al-Mamun külföldi könyvek fordítására kollégiumot alapított, követeket küldött Konstantinápolyba és Indiába a legfontosabb könyvek beszerzésére. A fordítói —elsajátitói— tevékenységet, főleg az asztronómiában és matematikában, eredeti kutatások követték. Az arab matematika gazdasági szükségleteken alapulva jött létre, a mechanika fejlődését viszont visszatartotta a kézművesség alacsony tekintélye. Az arab nyelv egyetemessége lehetővé tette, hogy az ismeretek gyorsan terjedjenek el Bagdadtól Spanyolországig. Az iszlám nagy érdeme volt, hogy felújította az antik tudományt, de társadalmi rendszere megakadályozta az elmélet és kísérlet arányos kombinációjára épített tudományos módszer megteremtését. A mozlimok tudománya a görög-római tudományhoz hasonlóan sterillé vált, mivel társadalmi szervezetük is hasonlított azokéhoz. A rabszolgaság létezése, valamint a szabad tőke hiánya olyan társadalmi betegséget jelentettek, amelyek miatt újra elpusztult egy kor tudománya. Az arabok esetében a tanulság különösen érdekes, hiszen támogatták a tudományt, sokat tettek fejlesztéséért, de ez mégsem vezetett kiugró teljesítményekhez. A FEUDALIZMUS KORA A további európai fejlődésben jelentős szerepet játszott a normann társadalom, amely mentes volt a politikai abszolutizmustól és a rabszolgaságtól. Kistulajdonosaik individualisták voltak, de nyereségvágy nem fűtötte őket. Kevés tudományos felfedezést értek el, de tradícióikkal olyan társadalmi feltételeket fejlesztettek ki, amelyek között a tudomány folyamatosan tudott növekedni. Eközben a mozlim tudomány a mór Spanyolországon keresztül beáramlott Európába. Az uj kereskedő osztály kialakulása, a zarándokmozgalmak, a keresztes katonák mozgása, a fellendülésbe vetett hit mozgatták a nagymértékben megnőtt tudásszomjat. Az angol Adelard szerint az ész nem elégséges a világ problémáinak megoldásához, megfigyelésre és mérésre is szükség van. A katedrálisok építésének révén emelkedett a kézműves munka tekintélye, amely közvetett módon ösztönözte a technika fejlődését. A templomépítés technikai problémáit egyébként inkább tapasztalatból, semmint elemzés utján oldották meg. A feudális társadalmak önellátók voltak és belső stabilitásuk nem ösztönözte őket a változásokra, újításokra. A kereskedő városok /Velence, Génua, Pisa/ viszont haszonvágyból érdekelve voltak a társadalmi és technikai fejlődésben. A kereskedők lassan beépültek a feudális közösségekbe és elterjesztették a személyes haszonért végzett munka gondolatát. A burzsoázia személyi tulajdonra alapult társadalmi osztállyá vált és konfliktusba került a feudális joggal. Albertus Magnus hirdette meg a filozófia és a teológia elválasztásának jogosságát. Roger Bacon munkájában már kombinálódott az egyház és az uralkodóosztály által kedvelt logika az iparostechnika és a burzsoá füg— 43