Tudományszervezési Tájékoztató, 1981

1. szám - Szemle

AZ ALEXANDRIAI KOR JELLEMZŐI Nagy Sándor, majd Ptolemaiosz korában az uj adminisztráció gyakorlati igényei könyvtárak, muzeumok, liceum, egyetem alapitásával létrehozták a szervezett tudomá­nyos kutatási rendszert. A platóni, arisztotelészi iskolához képest már igazi egyete­met alapitottak, ahol száz tanár kitűnő felszereléssel és jó fizetéssel dolgozott. I.e. 300-ban Euklidész is itt tanitott, akinek legfőbb érdeme az volt, hogy elődei gondolatai rendszerezte. Munkássága két dolgot bizonyit: 1. a szervezett kutatás termékenyen hat a fel­fedezésre; 2. minden nagy felfedezés lényegében kollektiv munka eredménye, még akkor is, ha a rendszerezés egyetlen tudós nevéhez fűződik. Ezidőben a katonai és a gazdasági műveletek irányításának szükségletei miatt a földrajz is kifejlődik /Eratoszthenész/. Az alexandriai kor legfőbb vivmánya a rendszerezés és az oktatási-kutatási rendszer megteremtése volt. Ezt az uralkodó osztály létszámának növekedése tette szükségessé. A megfigyelés és a kisér­let osztályalapu szétválása a fizikát a geometriára korlátozta. Nem véletlen, hogy Arkhimédész gondolatait csak a reneszánsz elején folytatták, amikor már sok uj mecha­nikai és fizikai megfigyelést gyűjtöttek össze. Sokkal később Newton is Arkhimédész matematikai-fizikai stilusát követte. Crowther szerint Newton arisztotelészi módszer­rel fedezte fel, de arkhimédészi módon fejtette ki tételeit. A stilus és a tekintély hatását igazolja ez a példa, hiszen Newton —nagyjelen­tőségű elméleti felfedezései ellenére— mintegy száz évvel visszavetette Angli­ában a matematikai fizika kisérleti alapon történő fejlődését. Az alexandriai korhoz visszatérve megállapítható, hogy itt egyesült először a műhely és a laboratórium, ahol nem a termék, hanem a folyamatok a fon­tosak. A kémia is fejlődésnek indult, mert ez időre a kereszténység helyreállította a rabszolga és a kézműves tekintélyét. A szabad állampolgárok társadalmi presztizsük csökkenése nélkül foglalkozhattak kémiával. A kereszténység a mágia presztizsét nö­velte, és ez a transzmutációkba vetett alkimikus hitet alakitotta ki. Mivel a legfőbb energiaforrás az emberi izomerő volt, absztrakt erőt nem tudtak elképzelni — ezért nem fejlődött ki a mechanika. A technikában csak azt ujitották meg, amit érzékeikkel észrevettek. AZ UJITÓ SZEMÉLYISÉGE Az ujitások számtalan —szinte öntudatlan— műveleten keresztül valósulnak meg. Az ujitó személye szinte meghatározhatatlan, presztizse alig van, ujitásai las­san terjednek. A helyzet csak akkor változik meg lényegesen, amikor a technikai ujitás az érzéki tapasztalatok /percepció/ világából átjut a koncepció /az el­mélet/ birodalmába. James Watt például nem Newcomb motorját módositotta, hanem a látens hőre vonatkozó saját absztrakt elmélete alapján készitette el saját motorját. Az elméleti alapon nyugvó találmányok egyébként nem feltétlenül fon­tosabbak a percepciósoknál. Egyes tudománytörténészek szerint a kerék fontosabb felfedezés, mint a Watt-féle motor. Az elméleti alapú ujitások presztizse nap­jainkban azonban kétségtelenül növekszik, mert fontos értéktermelő forrásnak bi­zonyultak. A klasszikus görög társadalomban a technikai ujitások presztizse azért volt na­gyon alacsony, mert hasznosságuk nem érdekelte az uralkodó osztályt. A szabad polgárok jól megéltek a rabszolgák ujitásaiból és maguk már nem foglalkoztak a termelési folyamatok manuális tökéletesítésével. A technikai fejlődés késleltetői tehát a külső társadalmi okok voltak. 40

Next

/
Thumbnails
Contents