Tudományszervezési Tájékoztató, 1981

1. szám - Szemle

AZ ALEXANDRIAI KOR JELLEMZŐI Nagy Sándor, majd Ptolemaiosz korában az uj adminisztráció gyakorlati igényei könyvtárak, muzeumok, liceum, egyetem alapitásával létrehozták a szervezett tudományos kutatási rendszert. A platóni, arisztotelészi iskolához képest már igazi egyetemet alapitottak, ahol száz tanár kitűnő felszereléssel és jó fizetéssel dolgozott. I.e. 300-ban Euklidész is itt tanitott, akinek legfőbb érdeme az volt, hogy elődei gondolatai rendszerezte. Munkássága két dolgot bizonyit: 1. a szervezett kutatás termékenyen hat a felfedezésre; 2. minden nagy felfedezés lényegében kollektiv munka eredménye, még akkor is, ha a rendszerezés egyetlen tudós nevéhez fűződik. Ezidőben a katonai és a gazdasági műveletek irányításának szükségletei miatt a földrajz is kifejlődik /Eratoszthenész/. Az alexandriai kor legfőbb vivmánya a rendszerezés és az oktatási-kutatási rendszer megteremtése volt. Ezt az uralkodó osztály létszámának növekedése tette szükségessé. A megfigyelés és a kisérlet osztályalapu szétválása a fizikát a geometriára korlátozta. Nem véletlen, hogy Arkhimédész gondolatait csak a reneszánsz elején folytatták, amikor már sok uj mechanikai és fizikai megfigyelést gyűjtöttek össze. Sokkal később Newton is Arkhimédész matematikai-fizikai stilusát követte. Crowther szerint Newton arisztotelészi módszerrel fedezte fel, de arkhimédészi módon fejtette ki tételeit. A stilus és a tekintély hatását igazolja ez a példa, hiszen Newton —nagyjelentőségű elméleti felfedezései ellenére— mintegy száz évvel visszavetette Angliában a matematikai fizika kisérleti alapon történő fejlődését. Az alexandriai korhoz visszatérve megállapítható, hogy itt egyesült először a műhely és a laboratórium, ahol nem a termék, hanem a folyamatok a fontosak. A kémia is fejlődésnek indult, mert ez időre a kereszténység helyreállította a rabszolga és a kézműves tekintélyét. A szabad állampolgárok társadalmi presztizsük csökkenése nélkül foglalkozhattak kémiával. A kereszténység a mágia presztizsét növelte, és ez a transzmutációkba vetett alkimikus hitet alakitotta ki. Mivel a legfőbb energiaforrás az emberi izomerő volt, absztrakt erőt nem tudtak elképzelni — ezért nem fejlődött ki a mechanika. A technikában csak azt ujitották meg, amit érzékeikkel észrevettek. AZ UJITÓ SZEMÉLYISÉGE Az ujitások számtalan —szinte öntudatlan— műveleten keresztül valósulnak meg. Az ujitó személye szinte meghatározhatatlan, presztizse alig van, ujitásai lassan terjednek. A helyzet csak akkor változik meg lényegesen, amikor a technikai ujitás az érzéki tapasztalatok /percepció/ világából átjut a koncepció /az elmélet/ birodalmába. James Watt például nem Newcomb motorját módositotta, hanem a látens hőre vonatkozó saját absztrakt elmélete alapján készitette el saját motorját. Az elméleti alapon nyugvó találmányok egyébként nem feltétlenül fontosabbak a percepciósoknál. Egyes tudománytörténészek szerint a kerék fontosabb felfedezés, mint a Watt-féle motor. Az elméleti alapú ujitások presztizse napjainkban azonban kétségtelenül növekszik, mert fontos értéktermelő forrásnak bizonyultak. A klasszikus görög társadalomban a technikai ujitások presztizse azért volt nagyon alacsony, mert hasznosságuk nem érdekelte az uralkodó osztályt. A szabad polgárok jól megéltek a rabszolgák ujitásaiból és maguk már nem foglalkoztak a termelési folyamatok manuális tökéletesítésével. A technikai fejlődés késleltetői tehát a külső társadalmi okok voltak. 40