Tudományszervezési Tájékoztató, 1981
1. szám - Szemle
de nem egy és ugyanabban a vonatkozásban. A technika fejlődése nem egyértelműen a tudomány növekedésének terméke, mivel maga a technika is sok tudományos felfedezés ösztönző tényezője. A tudomány növekedésének történelmi utja azt is beigazolja, hogy a megismerés utja a fizikai /természeti/ környezettől halad a társadalmi összefüggések feltárása felé. A biológia, a mechanika, a kémia, a fizika alapelveinek megismerése jóval megelőzi a társadalmi folyamatok megvilágítását. Ez objektiv alapokra helyezi a társadalomtudományi megismerés "késését". A természet- és műszaki tudományokhoz képest a társadalmi folyamatokat vizsgáló tudományok elmaradnak mind az alapelvek feltárásában, mind elméleti konstrukcióik társadalmi gyakorlatba történő visszavezetésében. Ez az oka annak, hogy a természeti-műszaki folyamatok /például a TTF/ társadalmi vonatkozásainak elemzésében állandósul az elmaradás. Ez megmagyarázza azt is, hogy a fizikaigazdasági tervezéshez képest miért marad el, illetve miért áll kevésbé tudományos alapokon a társadalmi tervezés. A történeti fejlődés másik tanulsága, hogy az empirikus és elméleti ujitások szaporodása egyenes összefüggésben áll a társadalmi egységek nagyságával és a társadalmi szervezet komplexitásával. A kulturák közötti uj kapcsolatok /pl. a matematika diffúziója Mezopotámiából Indiába, majd az arab népekhez/ uj felfedezésekhez vezettek. Az érintkezés —amely társadalmi viszony— egyetemessé válása egyenes összefüggésben áll a tudomány bővülésével és praktikus felhasználásával. Természetesen más társadalmi viszonyoknak is —például a különböző társadalmi osztályok közötti kapcsolatoknak— sokat köszönhet a tudomány. Gondoljunk a kötetlen idejű tudós és a kézműves-technikus viszonyára, amely az uralkodó és az elnyomott osztályok különböző megismerési eljárásainak egymásrahatását eredményezte. A szellemi és a fizikai munkamegosztás elkülönülése ugyanakkor mindig csökkentette egyegy korszak innovációs készségét. Ez történt Babilonban és Egyiptomban, ahol a városi élet státuscsökkenésével, a gazdaság koncentrálódásával az ujitási készség visszaesett . AZ ÍRÁSBELISÉG SZEREPE A megismerés bővülését, —mint ahogyan csökkenését is— végső soron társadalmi okok és feltételek kondicionálják. Е megállapitás nem tagadja a tudomány fejlődésének belső lehetőségeit, de rámutat, hogy e belső potenciák kifejlődésének és megvalósulásának jórészt külső társadalmi tényezők az alapjai. Az Írásbeliség, amely maga is gyakorlati eredetű technika nemcsak igaz, de téves tételeket is rögzit, és ezzel hamis útra terelheti a további megismerést. Ugyanakkor önálló alkotási folyamatban elszakitja a kialakitott jeleket az objektiv jelenségektől. Ha a tudomány az objektiv valóság összefüggéseinek helyreállítása a fejünkben, akkor leirt anyagának csak egy része felel meg ennek a kritériumnak. Zöme spekuláció, áltudomány és igy a tudományos "alkotás" nagy része mögül hiányzik a valóságfedezet. A probléma megoldása korántsem egyszerű. Két szélsőséges álláspont képzelhető el: a/ azt tekintjük "alkotásnak", ami a leginkább eltér a valóságtól; b/ az az "alkotás", ami a legpontosabban tér vissza a valósághoz. Ismét egy valódi ellentmondással állunk szemben: a tudománynak egyrészt tükröznie kell az objektiv valóság kauzális összefüggéseit, másrészt formailag át is kell alakitania ezeket. A tudományos megismerés tehát egyidőben közeledik is, távolodik is a valóságtól, azonos is vele, de különbözik is tőle. Nem vitás, hogy a különbözés mögött a megismerés teleológiája áll, ami az objektiv kauzalitás dialektikus ellentéte. Az Írásos /és szóbeli/ kommunikáció /ma a tömegkommunikáció is/ kettős szerepe révén felerősítheti a fenti összefüggés egyik vagy másik vonatkozását. Lehet az objektiv igazságok terjesztésének eszköze, de válhat téveszmék hordozójává is. A matematikai jelek kialakítása Babilóniában az ügyek szervezésének egyetemes mértékévé vált. Segítségével az emberek képesek voltak kvantifikálni a társadalmi életet és gondolkodást. Ugyanakkor ideálproblémák konstruálásával hozzájárultak az absztrakt gondolkodás csiszolásához. A társadalmi viszonyok minősége azonban még ezt a fajta megismerést is befolyásolja. A babilóniaiak például azért akadtak 37
