Tudományszervezési Tájékoztató, 1981

1. szám - Szemle

A TÁRSADALMI VISZONYOK HATÁSA A TUDOMÁNY ÉS A TECHNIKA FEJLŐDÉSÉRE Az összeállitás —melynek alcime lehetne "A tudomány és a technika történetéből levonható mai tanulságok"— azzal a tudománytörténeti és tudományszociológiai irányzattal foglalkozik, amely az 1930-as években Angliában alakult ki. Humanista természettudósok és tudománytörténészek művelték, akikről a polgári beállitottságu szerzők gyakran igyekeznek megfeledkezni, ugyanis ezt az iskolát a történelmi materializmus inspirálta. Történeti és összehasonlító elemzésekkel azt bizonyították, hogy a tudomány fejlődését leginkább a társadalom alapvető viszonyai, valamint gazdasági -technikai szükségletei határozzák meg. A csoport alapvető munkái közé tartoznak a következők: J.D.

Bernai: Tudomány és történelem /Bp.I963,Gondolat/; valamint The social function of science /А tudomány társadalmi funkciója; London, 19391 Ma с Mi 11a п./; L.Hogben: Science for the citizen /Tudomány az állampolgár számára; London,1938»Allen and Unwin/; J.B.S.Haldane: Daedalus or science and the future /Daedalus vagy a tudomány és a jövőí London,1923«Kegan etc./; J .G .Crowther : The social relations of science /А tudomány társadalmi relációi' London,1941,

MacMillan/. Ezekből a müvekből "a történelem az élet tanítómestere" elv alapján megkíséreljük néhány ma is aktuális tanulság levonását annak tudatában, hogy felületes analógiákkal nem lehet a mult alapján magyarázni a jelent, de ugyanakkor el ismerve, hogy a tudomány és a technika fejlődésének vannak olyan társadalmi feltételei, amelyek különböző történelmi korokban hozzávetőlegesen azonos következményeket váltanak ki. A TUDOMÁNY ÉS A TECHNIKA KIALAKULÁSA Elszigetelt embercsoportok már az emberiség hajnalán is képesek voltak egymástól független "felfedezésekre". Az érintkezési viszonyok korlátozottsága egyfelől külön-külön kikényszeritette a megoldások megtalálását, másrészt rontotta a feltalálói munka hatékonyságát. A kommunikáció megteremtésével és javitásával az emberek képessé váltak a legjobb módszerek kikísérletezésére és elterjesztésére. Minden "felfedezés" /főzés, edénykészités, fémmegmunkálás stb./ hozzájárult az élet stabilizálásához, növelte a mobilitást és komplexebbé alakitotta a társadalmi kapcsolatokat. Már kis tech nikai javulások is jelentős társadalmi haszonhoz vezettek. Ma viszont —fejlettebb viszonyok között— a kis technikai javulást is nagy tudományos erőfeszítésnek kell megelőznie. Ez némileg indokolja azt az aránytalanságot, ami a nagy tudományos "nyomás" /push/ és a kis ipari "húzás" /puli/ 35 A tudomány és a technika kialakulása — A görögök és a tudomány — A tudomány fejlődése a római birodalomban — Az arab tudomány Tudomány az újkorban*' — Az ipari forradalom és a tudomány — A felvilágosodás kora — Az amerikai tudomány.