Tudományszervezési Tájékoztató, 1981

1. szám - Szemle

melyet lassitanak az objektiv okok felszámolásán kivül a társadalomban továbbélő hagyományos női-férfi szerepelképzelések. A női-férfi szerepről, valamint a női és férfi pályákról kialakult vélemények különböző erősséggel tartják magukat a fejlett és fejletlen államokban egyaránt. 2/ KÖRNYEZETI HATÁSOK Egyes vélemények szerint a nők születésüknél fogva alkal matlanok bizonyos pályákra, igy pl. a tudományos munkára. Az állitás alátámasztására szolgáló érvek azonban nem meggyőzőek. Amit az alkalmatlanság bizonyítékának tekintenek, arról a legtöbbször kiderül, hogy környezeti hatásokból ered. A környezeti hatásoknak döntő jelentőségük van az emberek életvitelének kialaki tásában; a kisgyereket megt'anitják fiu vagy lány módjára viselkedni, nemének megfelelő játékokat kap. Ha a kislány fiúsan viselkedik, olyan dolgok iránt érdeklődik, melyek tradicionálisan a "fiuknak valók", akkor megróják. Ha viszont ugy él, ahogy a "jó kislánynak illik", megdicsérik. A környezet az iskolában formálja tovább a gyereket. Ha egy kislány nem ér el jó eredményeket matematikából, akkor azt mondják, ez természetes, hiszen a matematika "nem lányoknak való". Ha a reál tárgyakból mégis kiváló, akkor csudabogárnak tekintik. A szülők is, a tanárok is inkább a humán tárgyak felé igyekeznek a lányokat orientálni. Az Alison Kelly által végzett kísérletek szerint a fejlett országokban a fiuk jobb eredményeket értek el egy adott tudományos teszt kitöltésekor, mint a lányok, ugyanakkor a japán és a magyar lányok —annak ellenére, hogy saját országukon belül lemaradtak a fiuk mögött— jobb eredményeket produkáltak, mint a belga vagy az olasz fiuk. Ezek az eredmények azt bizonyítják, hogy nem általáoan a férfiak és a nők között létezik képesség-, és tudásbeli különbség, hanem egy országon, társadalmon, közösségen belül polarizálódnak a férfi és női szerepek.3/ A nemek szerinti megkülönböztetés iskolai megnyilvánulásaival foglalkozó cambridge-i konferencia sajátos jelenségre hivta fel a figyelmet. Annak ellenére, hogy a felsőoktatási intézmények diákjai között sokhelyütt több a lány, mint a fiu, a fiuk pagyobb számban érnek el magasabb fokozatokat. Megfigyelték, hogy a lányok általában alacsonyabbra állítják a mércét, mint a velük együtt tanuló fiuk. A lányok már eleve olyan csoportot választanak, olyan nehézségű és "rangú" szemináriumokat látogatnak, amelyek nem teszik lehetővé magasabb fokozatok elérését és nagyobb igényű pályák betöltését. A nőknél az egyetemi tanulmányok folytatását és később a munkavállalást döntően befolyásolja a családi állapot, a gyermekek száma, a családi munkamegosztás alakulása. A férfiak és nők közötti karrier-konfliktus gyakran nemcsak a munkahelyen jelentkezik, hanem a családon belül is. Ha a nő családi kötelezettségeinek ellátása mellett a szakmáját sem akarja elhagyni, az otthoni feladatok megoldása jelentős szervező munkával, anyagi áldozattal és állandó feszültséggel jár. 2/ KISTIAKOWSKI,V.: Women in physics: unnecessary, injurious and out of place? /Nők a fizikában: felesleges, igazságtalan és helytelen?/ = Physics Today /New York/, 1980.2.no. 32-40.p. 3/ BLACKSTONE,T. - WEINREICH-HASTE.H.: Why are there so few women scientists and engineers? /Miért olyan kevés a tudós- és mérnöknő?/ = New Society /London/, 1980.febr.21. 383-385.p. 19