Tudományszervezési Tájékoztató, 1981

1. szám - Szemle

Ha a nők kiesnek munkájukból gyermekeik nevelése miatt, visszatérésük komoly problémát okoz. A kihagyott évek alatt tudományterületük olyan nagy lépésekben halad előre, hogy korábbi tudásuk nem kielégitő, lemaradnak. Ezen a problémán az Egyesült Államokban un. visszatérési programok^/ kidolgozásával próbálnak segíteni, melyeket kifejezetten azzal a céllal szerveznek az egyetemek és főiskolák, hogy a régi ismereteket felfrissítsék, s az uj fejleményekről az újból munkába álló nőket tájékoztassák. A nők komoly hátránnyal indulnak az elhelyezkedéskor is. Amerikai adatok szerint a fizikusnők ötször annyit kísérleteznek, amig állást kapnak, mint a férfiak, fizetésük kisebb és a munkahelyi hierarchiában alacsonyabb helyet foglalnak el. 5/ De még ha az elhelyezkedésnél a nők és a férfiak egyenlő eséllyel indulnak is, munkahelyi előrehaladásuk már nem egyforma. A nők nem vesznek részt számarányuknak megfelelően a döntéshozatalban, nem kapnak vezető állást. Kisebb mértékben jutnak publikációs és utazási lehetőségekhez, szakmai elismerésben is ritkábban részesülnek. A NŐK ELISMERÉSE Tipikus jelenség például, hogy a kutatómunka egyes részfeladatait megoldó beosztottak —laboránsok, asszisztensek, egyetemi hallgatók és a nők— nem szerepelnek társszerzőként egy-egy tudós cikkében, holott hozzájárulásuk sokszor olyan mértékű, hogy e rangot feltétlen megérdemelnék. 6/ A mellőzőttség a doktori fokozattal rendelkezők között erősebb; ennek oka valószínűleg az, hogy a tudományos fokozattal nem rendelkező nőket gyakrabban bizzák meg olyan rutinmunkák végzésével, melyek alapján nem is gondolhatnak társszerzőségre. A megkülönböztetés a természettudományok terén nagyobb fokú, mint a társadalomtudományokban. E megkülönböztetés megszüntetése rendkívül fontos lenne, mert a publikálás fontos tényezője a kutatók szakmai megítélésének, rangjának, s ezért hátrányosan befolyásolhatja a kutatónők helyzetét. A következőkben mozaikszerűen mutatjuk be, milyen problémákkal küzdenek a nők az egyes országokban, s milyen eredményeket értek el, hogyan segítik elő érvényesülésüket az állami intézkedések, s mik a megoldandó feladatok. Az országok kiválasztásánál döntő szempont volt a rendelkezésre álló adatok bősége vagy a nők helyzetéről készült felmérés alapossága, illetve egyes országtipusok /pl. a fejlett országok, szocialista országok, fejlődő országok/ képviselete. EGYESÜLT ÁLLAMOK Az Országos Tudományos Alapítvány /NSF/ 1960-ban adta ki a tudományos és műszaki munkaerő országos mutatóját,?/ melyben 200 000 tudós adata volt fellelhető: közülük 4/ ROARK,A. : NSF program boosts R+D jobs for women. /NSF program a nők munkába állitására a K+F-ben./ = Science and Government Report /Washington/,1979.

dec.15. 12.

p. 5/ BRANSCOMB,L.M.: Women in science. /Nők a tudományos életben./ = Science /Washington/,1979.aug.24. 751.p. 6/ HEFFNER,A.G.: Authorship recognition of subordinates in collaborative research. /А beosztottak szerzőségének elismerése a csoportos kutatási munkáknál./ = Social Studies of Science /London - Beverly Hills/,

1979.3.no. 377-384.p. 7/ American science manpower I960: a report of the national register of scientific and technical personnel. /Amerikai tudományos munkaerő, I960: a tudományos és műszaki munkaerő országos mutatójának jelentése./ Washington,1962,NSF. 20