Tudományszervezési Tájékoztató, 1981
1. szám - Szemle
valódi K+F tervezési rendszer, a kormánynak ez a koordináló szerepe ma még többnyire a tevékenységek "utólagos" összegezésében merül ki.&/ Az OMB és az OSTP többször is kisérletet tett arra az utóbbi években, hogy kialakitson egy K+F megfigyelési rendszert és még a költségvetés elkészülte előtt betekintést nyerjen az egyes cégek K+F tevékenységébe. Ez azt jelentené, hogy az intézmények K+F programjait nemcsak az adott intézmény egyéb programjaival, hanem más szervezetek K+F programjaival összehasonlítva is vizsgálhatnák, értékelhetnék. Lehetővé válna a ráforditás-támogatás mértékének menet közbeni körvonalazása és igy a költségvetés nem csupán a folyamat meg nem tervezett eredménye lenne. Mindez nagyon hasznos eszköz egy olyan rendszerben, ahol a kormányszerveknek is célja a tudományos vállalkozások sikere. Az 198l.évi költségvetés kialakításánál már alkalmazták ezt a módszert néhány, az OSTP szerint kiemelten fontos alapkutatás —a matematika, a fizika és a műszaki tudományok— fokozott támogatására. STRATÉGIAI TERVEZÉS AZ AMERIKAI TUDOMÁNYBAN Bármilyen fontos az ismertetett költségvetési eljárás, túlságosan éves szemléletű, korlátozott hatáskörű és semmiképp sem nevezhető stratégiai tervezésnek. Ez utóbbi —potenciálisan— két olyan tevékenység révén valósitható meg, amely az 1976. évi National Science and Technology Policy, Organization and Priorities Act eredménye az éves tudományos-műszaki jelentés és az ötéves előrejelzés /kitekintés/ révén. Az 1976-ban kiadott törvénnyel a kongresszus ismét létrehozta a tudományos tanácsadó apparátust a Fehér Ház keretén belül. Ezzel a kongresszus lényegében elismerte a hosszú távú tudományos-műszaki tervezés szükségességét is és biztositékul törvényben rögzitette az éves jelentés és az ötéves előrejelzés elkészitését.1°/ AZ ÉVES JELENTÉSEK A törvény szerint az éves jelentés feladata a következő: 1. áttekintést ad az országos szempontból jelentős tudományos-műszaki fejlődésrő1 ; 2. számba veszi a jelenlegi és a várható tudományos-műszaki fejlődés társadalmi, gazdasági és egyéb hatását ; 3. áttekinti és értékeli a kiválasztott tudományos-műszaki programokat, a tudományosműszaki politikát és a szövetségi kormány ilyen irányú tevékenységét; 4. számba veszi és előrejelzi azokat az országos szintű problémákat , amelyek megoldásában jelentős szerepe lehet a tudományos-műszaki eredmények alkalmazásának; 5. felméri azokat a tudományos-műszaki teendőket , amelyek a szociális, gazdasági, politikai és intézményi feltételek figyelembevételével hozzájárulhatnak a legfontosabb problémák megoldásához; 8/ LAMBRIGHT.W.H.: Governing science and technology. /А tudomány és a technika kormányszintű irányitása./ New York,1976,Oxford. SHAPLEY,W.H.: Research and development in the federal budget: FY 1977. /К +F az 1977.évi költségvetésben./ Washington,1976,AAAS. 9/ SHAPLEY,W.H. - TEICH,A.H. - BRESLOW,G.J. etc.: Research and development: AAAS Report V. /Kutatás és fejlesztés: az AAAS 5.jelentése./ Washington,D. С.,1980, AAAS. 10/ A legislative history of the National Science Policy, Organization and Priorities Act of 1976. /Az 1976.évi Országos Tudománypolitikai, Szervezési és Priori tási Törvény története a törvényhozók szempontjából./ Washington,D. С.,1978.