Tudományszervezési Tájékoztató, 1980

1. szám - Figyelő

—az oktatás tárgya— sem változott sokat az utóbbi száz év alatt. Más természetesen az alapképzés és megint más, hogy a jövendő fizikusainak meg kell ismerkedniük a legkülönbözőbb tudományos nézetekkel és széles körű in­formációkkal kell rendelkezniük arra vo­natkozólag, mi is történik a fizika egész területén. Nagyon elszomorító, ha tehet­séges kezdő szakemberek, akik már nyomta­tásban megjelent munkákkal is büszkélked­hetnek, nehezen vagy egyáltalán nem ké­pesek tájékozódni saját kutatási terüle­tük határain tul. Ennek egyik oka felte­hetően abban rejlik, hogy az egyetemeken nincs olyan kurzus, amely a mai fizika aktuális problémáival ismertetné meg a hallgatókat. Persze az ilyen kurzusok szervezését megneheziti, hogy olyan elő­adókat kell rá toborozni, akik aktivan dolgoznak az adott fizikai vagy asztrofi­zikai területen, s nemcsak a már jól is­mert tudományos tényekről adnak elő, ha­nem bepillantást engednek a kutatások je­lenlegi helyzetébe, sőt megkisérlik, hogy a kutatási terület jövőjét is vázolják. — Lavina znanij. Как ее ukorit'? /Ismeretlavina. Hogyan fékezhető meg?/ = Literaturnaja Gazeta /Moszk­va/, 1979.6.no. 13. p. M 7 c Az I F D О I A Társadalomtudományi Adatszerve­zetek Nemzetközi Szövetsége /International Federation of Data Organizations for the Social Sciences — IFDO/ 1977.május 22­én jött létre Louvain-la-Neuve-ben. Ala­pító tagjai tekintélyes európai és észak­amerikai egyetemi adatgyűjtő és -tároló szervezetek, melyek ugy érezték, megérett az idő a nemzeti keretek közül való kilé­pésre, a munka nemzetközi összehangolására. 1977.november óta az IFDO tagja a Nemzetközi Társadalomtudomá­nyi Tanácsnak /International Social Sci­ence Council/. Az IFDO olyan projektumokat és el­járásokat támogat, melyek bővítik az adatok cseréjét, előse­gítik a társadalomtudósok ellátását szá­mitógépre vitt információkkal, adatokkal, dokumentációkkal és elemzésekkel. Az IFDO legfőbb testülete a közgyű­lés, mely évente legalább egyszer ülése­zik, de máskor is összehívható, ha a köz­gyűlés tagjainak egyharmada kívánja. A közgyűlés hét tagu tanácsot vá­laszt, az első tanács négy tagját egy év­re választották, három másik tagját két évre. Valamennyi tag további két évre megválasztható, de egyikük sem maradhat hivatalban négy egymást követő évnél to­vább. A tanács intézi a szövetség ügyeit a közgyűlések közötti időszakban. Az uj tagokat a háromtagú felvételi bizottság ajánlja, a tagszervezetek fel­adata: jelentések körözése tevékenységük­ről, állományukról, szolgáltatásaikról, uj terveikről, valamint részvétel lega­lább egy közös programban. — International Federation of Data Organizations for the Social Sciences. /А Társadalomtudományi Adatszervezetek Nemzetközi Szövet­sége./ Milan,1978,IFDO. -Referálás a társada­lomtudományban A szovjet INION /Társadalomtudomá­nyi információs intézet/ kiadványaként megjelenő referáló folyóiratok vizsgála­ta azt mutatja, hogy a társadalomtudomá­nyi referátumok alapvetően különböznek az analóg műszaki tudományos kiadványoktól. A referátum tartalmát a referálan­dó dokumentum határozza meg. A primér társadalomtudományi dokumentumok hirt ad­nak a társadalmi fejlődés különböző ten­denciáiról, társadalmi és politikai áram­latokról vagyis a társadalmi élet lénye­gét tükrözik, s ezért tartalmuk igen szo­rosan kapcsolódik az idelógiá­h 0 z , az osztályöntudathoz. A polgári.társadalomban a tudósok nehezen képesek ellenállni az idealista filozófiának, s ez tudományos munkássá­gukban tükröződik. Munkájuk azonban a tényanyag fontossága és értékessége mi­att tanulságos lehet. Az analitikus fel­dolgozásnak tehát kritikusan kell értékelni a mü tartalmát, s azokra az eszmékre, jelenségekre és törvényekre, melyeket a marxista-leninista tudományos metodológiától idegen álláspontról tag­lal, a referátumban fel kell hivni a fi­gyelmet a helyes értelmezés közlése mel­lett. Nem engedhető meg, hogy a szekun­67

Next

/
Thumbnails
Contents