Tudományszervezési Tájékoztató, 1980
1. szám - Figyelő
tekkel szolgál a kábelgyártás tökéletesítéséhez és korszerűsítéséhez. A kábelgyártás azért is rendkívül fontos, mert a sürün lakott országokban évről-évre nő a földalatti kábeleken történő energiaellátás szerepe. A nyugatnémet energiagazdaság jelenleg beruházásainak 15 %-át kábelekre forditja. A Nyugatnémet Villamosmüvek kezdeményezésére 1972-ben szervezték meg első Ízben a többnapos előadássorozatot , mely a meghívott szakemberek továbbképzését, ismereteinek felfrissítését szolgálta. A szeminárium sikerét mutatja, hogy azóta évente kétszer kerül sor megrendezésére, és minden alkalommal 3O egyetemista és 30 belés külföldi vendéghallgató ismerkedhet meg a kábeltechnika legújabb fejleményeivel. A Tudományos Minisztérium megbízásából most azt vizsgálják, a Kábel- és Fémmüvekben bevezetett szemináriumok rendszerét hogyan lehetne más tudományos, technikai, vagy akár humán területeken is alkalmazni. A kutatási együttműködé s illusztrálására is akad példa a Kábelmüvekben. Már az ötvenes évek elején összefogott tiz nyugatnémet kábelgyár, és megbízta a Braunschweigi Műszaki Egyetem Tüzelőanyagkémiai Intézetét, ultravörös-spektroszkóppal vizsgálja a kábelszigetelésre használt olajat. Ezekhez a kutatásokhoz olyan anyagokra, felszerelésekre és szakemberekre volt szükség, amit egyetlen kábelgyár sem tudott volna előállítani, az összefogás eredményeként mutatkozó tanulságokat viszont az egész kábelipar, és a kábelhálózatok üzemeltetői is hasznosíthatták. Később, az együttműködés sikerén felbuzdulva, megbízták az időközben Clausthal-Zellerfeldbe átköltözött intézetet a műanyagok szigetelési problémáinak kutatásával. A kutatásoknak köszönhetően az NSZK az elsők között kezdte meg a müanyagkábelek gyártását, és vezető helyet szerzett a világpiacon. Az együttműködést a másik irányból közelíti meg az Aacheni Műszaki Főiskola Nyersanyagfeldolgozó Intézete, melynek tevékenységét a nagy és a közepes nagyságú kábelgyártó cégek és néhány külföldi vállalat finanszírozza. A kutatási programok kiválasztásakor megkérdezik a nyugatnémet kábelipar nyolc képviselőjének, és három kábelgyártó cég fejlesztő laboratóriuma vezetőinek véleményét, igy biztosítva, hogy csakis valóban fontos és alkalmazható témákkal foglalkozzanak. Az egyetemi intézet és egy teljes iparág kapcsolata azért előnyösebb az egy vállalat - egy intézet tipusu kapcsolatoknál, mert könnyebben és nagyvonalúbban oldhatók meg a finanszírozási kérdések, az uj fejlesztések nem válnak monopoltulajdonná, hanem az egész gazdaság érdekét szolgálják. — WANSER,G.: Kooperationsmöglichkeiten zwischen Hochschule und Industrie. /Együttműködési lehetőségek az egyetemek és az ipar között./ = Wirtschaft und Wissenschaft /Essen/,I979.I.no. 22-24. p. R T A tudományos menedzser pszichológiai portréja Az utóbbi években egyre nagyobb figyelmet fordit a szakirodalom a tudományos menedzser szerepére. A cikkek főként pszichológiai sajátosságait, személyiségjegyeit tanulmányozzák. Amennyire az eddigi tapasztalatokból meg lehet ítélni, a tudományos menedzser sikerességét egyéni sajátosságai éppúgy befolyásolják, mint szakmai képességei. Az Egyesült Államokban a 70-es években nagy elismerést váltott ki a tudományos menedzserek következő osztályozása: "mester", "versenyző", "dzsungelharcos", és a "mi emberünk". A "m e s t e г" щ—Maccoby szerint— főként arra vágyik, hogy békén hagyják, és a számára érdekes dologgal, témával foglalkozhasson. Nem a hivatali siker vagy a jó emberi kapcsolatok a fontosak számára, hanem maga a munka, annak minél sikeresebb elvégzése. Mások érzései nem túlságosan érdeklik. A munkához való viszonya és értékorientációja szerint a "mester" inkább a kutatókhoz hasonlít. Ez erénye és hibája is egyben. Maccoby szerint nem erős kezű vezető. Lényegesen jobban viszonyul a vezetői teendőkhöz a "versenyző". E menedzser-tipus fő motiválója az erős versenyszellem és az elsőségre törekvés. Az éles konkur63