Tudományszervezési Tájékoztató, 1980

1. szám - Figyelő

tekkel szolgál a kábelgyártás tökélete­sítéséhez és korszerűsítéséhez. A kábelgyártás azért is rendkívül fontos, mert a sürün lakott országokban évről-évre nő a földalatti kábeleken történő energiaellátás szerepe. A nyu­gatnémet energiagazdaság jelenleg beru­házásainak 15 %-át kábelekre forditja. A Nyugatnémet Villamosmüvek kezdeménye­zésére 1972-ben szervezték meg első Íz­ben a többnapos előadásso­rozatot , mely a meghívott szak­emberek továbbképzését, ismereteinek felfrissítését szolgálta. A szeminárium sikerét mutatja, hogy azóta évente két­szer kerül sor megrendezésére, és min­den alkalommal 3O egyetemista és 30 bel­és külföldi vendéghallgató ismerkedhet meg a kábeltechnika legújabb fejleménye­ivel. A Tudományos Minisztérium megbízá­sából most azt vizsgálják, a Kábel- és Fémmüvekben bevezetett szemináriumok rendszerét hogyan lehetne más tudományos, technikai, vagy akár humán területeken is alkalmazni. A kutatási együtt­működé s illusztrálására is akad példa a Kábelmüvekben. Már az ötvenes évek elején összefogott tiz nyugatnémet kábelgyár, és megbízta a Braunschweigi Műszaki Egyetem Tüzelőanyagkémiai Intéze­tét, ultravörös-spektroszkóppal vizsgál­ja a kábelszigetelésre használt olajat. Ezekhez a kutatásokhoz olyan anyagokra, felszerelésekre és szakemberekre volt szükség, amit egyetlen kábelgyár sem tu­dott volna előállítani, az összefogás eredményeként mutatkozó tanulságokat vi­szont az egész kábelipar, és a kábelhá­lózatok üzemeltetői is hasznosíthatták. Később, az együttműködés sikerén felbuzdulva, megbízták az időközben Clausthal-Zellerfeldbe átköltözött inté­zetet a műanyagok szigetelési problémái­nak kutatásával. A kutatásoknak köszönhe­tően az NSZK az elsők között kezdte meg a müanyagkábelek gyártását, és vezető he­lyet szerzett a világpiacon. Az együttműködést a másik irányból közelíti meg az Aacheni Műszaki Főiskola Nyersanyagfeldolgozó Intézete, melynek tevékenységét a nagy és a közepes nagy­ságú kábelgyártó cégek és néhány külföl­di vállalat finanszírozza. A kutatási programok kiválasztásakor megkérdezik a nyugatnémet kábelipar nyolc képviselőjé­nek, és három kábelgyártó cég fejlesztő laboratóriuma vezetőinek véleményét, igy biztosítva, hogy csakis valóban fontos és alkalmazható témákkal foglalkozzanak. Az egyetemi intézet és egy teljes iparág kapcsolata azért előnyö­sebb az egy vállalat - egy intézet tipu­su kapcsolatoknál, mert könnyebben és nagyvonalúbban oldhatók meg a finanszí­rozási kérdések, az uj fejlesztések nem válnak monopoltulajdonná, hanem az egész gazdaság érdekét szolgálják. — WANSER,G.: Kooperationsmöglich­keiten zwischen Hochschule und In­dustrie. /Együttműködési lehetősé­gek az egyetemek és az ipar között./ = Wirtschaft und Wissenschaft /Essen/,I979.I.no. 22-24. p. R T A tudományos mened­zser pszichológiai portréja Az utóbbi években egyre nagyobb fi­gyelmet fordit a szakirodalom a tudomá­nyos menedzser szerepére. A cikkek főként pszichológiai sajátosságait, személyiség­jegyeit tanulmányozzák. Amennyire az ed­digi tapasztalatokból meg lehet ítélni, a tudományos menedzser sikerességét egyé­ni sajátosságai éppúgy befolyásolják, mint szakmai képességei. Az Egyesült Államokban a 70-es évek­ben nagy elismerést váltott ki a tudomá­nyos menedzserek következő osztályozása: "mester", "versenyző", "dzsungelharcos", és a "mi emberünk". A "m e s t e г" щ—Maccoby sze­rint— főként arra vágyik, hogy békén hagyják, és a számára érdekes dologgal, témával foglalkozhasson. Nem a hivatali siker vagy a jó emberi kapcsolatok a fon­tosak számára, hanem maga a munka, annak minél sikeresebb elvégzése. Mások érzései nem túlságosan érdeklik. A mun­kához való viszonya és értékorientációja szerint a "mester" inkább a kutatókhoz hasonlít. Ez erénye és hibája is egyben. Maccoby szerint nem erős kezű vezető. Lényegesen jobban viszonyul a ve­zetői teendőkhöz a "verseny­ző". E menedzser-tipus fő motiváló­ja az erős versenyszellem és az elsőségre törekvés. Az éles konkur­63

Next

/
Thumbnails
Contents