Tudományszervezési Tájékoztató, 1980

1. szám - Figyelő

lyett inkább a közös kuta­tás lehetőségeit használják ki. 1975-ben 1 149 vállalat végzett ku­tatótevékenységet, gyakorlatilag ugyan­annyi, mint 1973-ban, s tulajdonképpen változatlan maradt a K+F kiadások átla­gos szintje is. Mig 1962 és I965 között a tudományos kiadások növekedési rátája 20 %-ot is meghaladott, 1965 és 1971 kö­zött 10-16 %-ra esett vissza, 1971 és I977 között már 10 % alá szorult. 1975-ben összesen 14 5OO millió DM-et költöttek ipari K+F-re, és ebből mintegy 14 100 millió a vállala­tok hozzájárulása volt. Az összes kutatási keret 83,5 %-át öt iparág hasz­nosította: a vegyipar, a gépipar, a gép­kocsigyártás, a repülőgépipar és a vil­lamosipar /1973-ban 83,9, 1971-ben 85,7 % volt részesedési arányuk/. A K+F keretekből a személyzet bére­zésére fordított összeg az 1973« évi 57,0 %-ról 1975-ig 58,1 %-ra nőtt, a ku­tatási beruházások rovására. A K+F sze­mélyzet létszáma /teljes munkaidőre át­számítva/ 1 %-kal csökkent, mig a tudósok száma 2,3 %-kal nőtt. 1975-ben az ipari cégek által vég­zett K+F 80 %-át maga a vállalat finan­szírozta, 14,7 %-át a kormány. A közös kutató intézetekben a munka 54 %-át az ipar, 41 %-át a kormány finanszírozta. A kormánytámogatás mértéke, különösen a kis- és közepes vállalatok csoportjában, jelentősen megnőtt. 1973-hoz képest az ezernél kevesebb alkalmazottu vállalatok­nak jutó kormánytámogatás 353»1 %-kal nőtt. Nemzetközi összehason­lításban az NSZK az összes K+F kiadás te­kintetében a második helyen áll az Egye­sült Államok mögött és Japán előtt; a K+F személyzet összlétszámát tekintve az USA és Japán mögött a harmadik. Az Euró­pai Közösség országai közül az NSZK költ a legtöbbet K+F-re. Mig az Egyesült Álla­mokban és Nagy-Britanniában a kormány finanszírozza az ipari K+F több mint ЗО %-át, Franciaországban is több mint 25 %-át, a nyugatnémet kormánytámogatás mindössze 18 %-os. A nyugatnémet kormány a kis- és közepes méretű vállalatok kutatómunkájá­nak támogatására 1979-ben elhatározta, hogy fizeti kutatószemélyzetük bérének 40 %-át, 30%-ot fedez kutatási szerződés­re fordított kiadásaikból, és 20 % adó­kedvezményben részesiti a K+F beruházása­ikat, beleértve a szabadalmakra, a fel­szerelésekre és az épületekre fordított összegeket is. — West Germany: R+D in industry 1975/1977. /Nyugatnémet ipari K+F 1975-1977-ben./ = Infobrief Re­search and Technology /Wachtberg­Niederbachem/, I979.I27.no. 15.p. B.J. Az ipar és az egyete­mek jobb kapcsolatá­ért Az NSZK létalapja a tudomány és a technika — ezt a megállapítást csaknem valamennyi sürün lakott, élelmiszer-, energia- és nyersanyagforrásokban nem bő­velkedő ország elmondhatja magáról. Az NSZK-ban ujabban fokozottan előtérbe ke­rült az egyetemek és az ipar kapcsolatá­nak javitása, a még kihasználatlan együttműködési lehetőségek feltárása. Az ipar, és általában a gazdasági élet három lényeges feladat megoldását várja a főiskoláktól: - a gyakorlati élet szempontjainak figyelembe vételével készítsék föl a jö­vendő vezető kádereit; - biztosítsanak továbbképzési le­hetőségeket a gyakorló veze­tők számára ; - végezzenek alapkutatásokat, me­lyek eredményeire építhet majd az ipari kutatás és fejlesztés. A hannoveri Gutehoffnungshütte AG Kábel- és Fémmüvek gyakorlatában négy példa is kínálkozik az egyetemi-ipari együttműködés előnyeinek illusztrálásá­ra. A gyár szakemberei közül jónéhányan vállalnak oktatói tevékenységet egyete­meken és főiskolákon, szakiskolákban és középiskolákban. A folyamatos képzés és továbbképzés szükségességét már régen felismerték. A kábeltechnika ugyanis igen komplex ismereteket követel: a ma­tematika, a fizika, a kémia, az elektro­technika, az energiatechnika, az anyag­ismeret, az üzemszervezés, a közgazdaság­tan, sőt a biológia is értékes ismere­62

Next

/
Thumbnails
Contents