Tudományszervezési Tájékoztató, 1980

1. szám - Figyelő

lyett inkább a közös kutatás lehetőségeit használják ki. 1975-ben 1 149 vállalat végzett kutatótevékenységet, gyakorlatilag ugyanannyi, mint 1973-ban, s tulajdonképpen változatlan maradt a K+F kiadások átlagos szintje is. Mig 1962 és I965 között a tudományos kiadások növekedési rátája 20 %-ot is meghaladott, 1965 és 1971 között 10-16 %-ra esett vissza, 1971 és I977 között már 10 % alá szorult. 1975-ben összesen 14 5OO millió DM-et költöttek ipari K+F-re, és ebből mintegy 14 100 millió a vállalatok hozzájárulása volt. Az összes kutatási keret 83,5 %-át öt iparág hasznosította: a vegyipar, a gépipar, a gépkocsigyártás, a repülőgépipar és a villamosipar /1973-ban 83,9, 1971-ben 85,7 % volt részesedési arányuk/. A K+F keretekből a személyzet bérezésére fordított összeg az 1973« évi 57,0 %-ról 1975-ig 58,1 %-ra nőtt, a kutatási beruházások rovására. A K+F személyzet létszáma /teljes munkaidőre átszámítva/ 1 %-kal csökkent, mig a tudósok száma 2,3 %-kal nőtt. 1975-ben az ipari cégek által végzett K+F 80 %-át maga a vállalat finanszírozta, 14,7 %-át a kormány. A közös kutató intézetekben a munka 54 %-át az ipar, 41 %-át a kormány finanszírozta. A kormánytámogatás mértéke, különösen a kis- és közepes vállalatok csoportjában, jelentősen megnőtt. 1973-hoz képest az ezernél kevesebb alkalmazottu vállalatoknak jutó kormánytámogatás 353»1 %-kal nőtt. Nemzetközi összehasonlításban az NSZK az összes K+F kiadás tekintetében a második helyen áll az Egyesült Államok mögött és Japán előtt; a K+F személyzet összlétszámát tekintve az USA és Japán mögött a harmadik. Az Európai Közösség országai közül az NSZK költ a legtöbbet K+F-re. Mig az Egyesült Államokban és Nagy-Britanniában a kormány finanszírozza az ipari K+F több mint ЗО %-át, Franciaországban is több mint 25 %-át, a nyugatnémet kormánytámogatás mindössze 18 %-os. A nyugatnémet kormány a kis- és közepes méretű vállalatok kutatómunkájának támogatására 1979-ben elhatározta, hogy fizeti kutatószemélyzetük bérének 40 %-át, 30%-ot fedez kutatási szerződésre fordított kiadásaikból, és 20 % adókedvezményben részesiti a K+F beruházásaikat, beleértve a szabadalmakra, a felszerelésekre és az épületekre fordított összegeket is. — West Germany: R+D in industry 1975/1977. /Nyugatnémet ipari K+F 1975-1977-ben./ = Infobrief Research and Technology /WachtbergNiederbachem/, I979.I27.no. 15.p. B.J. Az ipar és az egyetemek jobb kapcsolatáért Az NSZK létalapja a tudomány és a technika — ezt a megállapítást csaknem valamennyi sürün lakott, élelmiszer-, energia- és nyersanyagforrásokban nem bővelkedő ország elmondhatja magáról. Az NSZK-ban ujabban fokozottan előtérbe került az egyetemek és az ipar kapcsolatának javitása, a még kihasználatlan együttműködési lehetőségek feltárása. Az ipar, és általában a gazdasági élet három lényeges feladat megoldását várja a főiskoláktól: - a gyakorlati élet szempontjainak figyelembe vételével készítsék föl a jövendő vezető kádereit; - biztosítsanak továbbképzési lehetőségeket a gyakorló vezetők számára ; - végezzenek alapkutatásokat, melyek eredményeire építhet majd az ipari kutatás és fejlesztés. A hannoveri Gutehoffnungshütte AG Kábel- és Fémmüvek gyakorlatában négy példa is kínálkozik az egyetemi-ipari együttműködés előnyeinek illusztrálására. A gyár szakemberei közül jónéhányan vállalnak oktatói tevékenységet egyetemeken és főiskolákon, szakiskolákban és középiskolákban. A folyamatos képzés és továbbképzés szükségességét már régen felismerték. A kábeltechnika ugyanis igen komplex ismereteket követel: a matematika, a fizika, a kémia, az elektrotechnika, az energiatechnika, az anyagismeret, az üzemszervezés, a közgazdaságtan, sőt a biológia is értékes ismere62