Tudományszervezési Tájékoztató, 1980

1. szám - Figyelő

tok értékelésére és elbírálására, igy kívánja biztosítani, hogy csakis az arra érdemesek részesüljenek a kormány támogatásából. — United Kingdom: innovation support schemes in the U.K. /Ujitás ösztönző eljárások Nagy-Britanniában./ = Infobrief Research and Technology /Wachtberg-Niederbachem/, 1979.129.ПО. 4-5- P. T) т A holland ipari újítás A holland Tudománypolitikai Tanácsadó Bizottság 1972-ben készített jelentést a holland ipari K+F helyzetéről, majd 1978.évi jelentésében vizsgálta meg az eltelt időszak fejleményeit. Az események igazolják az 1972-es jelentés idején kialakult irányzatokat. A harmadik világ gazdasági fejlődése azt eredményezte, hogy a nyugati országok egyes iparágai elvesztették exportpiacukat, s még saját hazai piacaikról is kiszorultak. Hollandia helyzete annál is kényesebb, mivel rövid 15 év alatt, az előállítási költségek szempontjából, a világ egyik legolcsóbb országából a legdrágábbak közé került. Ezek a trendek meggyőzték a Bizottságot arról, hogy az ujitás problémáját továbbra is napirenden kell tartani. Az ujitás az iparfejlesztés egyik előfeltétele, lehetővé teszi a teljes foglalkoztatottságot mind hosszú, mind rövid távon. A kormány általában háromféle területen gyakorolhat befolyást a vállalati K+F-re: a/ Közmunkák /pl. hírközlés, posta, vasutak, közmüvek/ megbízójaként szerepelhet. Ilyen minőségében hatása kétféle lehet: a széles körben elterjedt termékek felvásárlása az ujitást csak szinten tartja, az uj, eddig még nem kifejlesztett termékek támogatása viszont rendkivül hatásos lehet. b/A lakosság érdekében egészségügyi, biztonsági és környezetvédelmi intézkedéseket hozhat, szabályozhatja az energiahasználatot, a munkakörülményeket, a béreket és az árakat. Ennek "leple" alatt ösztönözheti az ujitást, még határozott ujitási politika hiányában is. с/ Világosan megfogalmazott iparpolitikával —a foglalkoztatottság, a termelékenység biztosításával, a beruházások és exportok ösztönzésével— jelentősen befolyásolhatja az ipar fejlődését. Az ipari K+F kormánytámogatása a legfejlettebb ipari országokban közvetlen formát ölthet iparvállalatoknak nyújtott megbízások és szubvenciók odaítélésével, vagy közvetett formát kutatóintézetek fenntartásával. Hollandiában a közvetlen támogatás 4-10-szer alacsonyabb, mint az ipari országok többségében, a közvetett támogatás azonban nagyobb, mint másutt. A Bizottság uj jelentése szorgalmazza a K+F közvetlen támogatását. Nagyobb figyelmet kell fordítani az információátvitel nehézségeire. Akadályokba ütközik a kutatóintézetekben létrehozott információ átadása a vállalatoknak. Ajánlatos lenne kiépíteni az összekötő rendszert a két szervezet között, de ugyanilyen a helyzet az egyetemi és ipari kapcsolatok terén is. Az információközvetítés javítását szolgálná a külföldi tudományos attasék pozíciójának megerősítése is. — Government and R+D in industry. /Kormány és K+F a holland iparban./ = Science and Public Policy /London/, 1979.1.no. 49-53.p. V, й Statisztikai adatok a nyugatnémet ipari kutatásról Az NSZK ipari kutatási kiadásai 1977-ben elérték a 17 milliárd márkát — ezzel a megállapítással kezdődik a Nyugatnémet Tudományos Alapítványok Szövetségének statisztikai beszámolója az 19751977.évek ipari kutatásáról. Az 5OO vagy több alkalmazottal dolgozó vállalatok 76 %-a végzett 1971-ben kutatómunkát, 1973-ban 80,3 %-uk, 1975ben 80,5 %-uk. A kevéssé kutatásintenziv iparokban a vállalatok saját kutatás he61