Tudományszervezési Tájékoztató, 1980

1. szám - Szemle

SZIMPÓZIUM AZ EGYETEMI KUTATÁSRÓL 1977, novemberben Konstanzban szimpóziumot rendeztek az egyetemi kutatástervezés lehetőségeiről, modelljéről és eljárásairól. Az első kérdés az volt, lehet-e, szabad-e és ha igen, milyen kritériumok alapján tervezni az egyetemi kutatást. További problémát jelent az egyetem és az alkalmazott kutatás ambivalens kapcsolata. Sokak számára nem egyértelmű, hogy a kutatástervezés nem a kutatókra gyakorolt külső kényszer, hanem eszközelosztási modell, mely lehetővé teszi a kutatásra szánt összegek rugalmas, racionális felhasználását. Helyesebb lenne talán kutatástervezés helyett a kutatástámogatás tervezéséről beszélni. A megbeszélések során központi helyet foglalt el az a kérdés, hogy a minőségi kritériumok milyen mértékben alkalmasak a prioritások megállapítására, a kutatástervezés és a koordinálás kialakítására. Egyes vélemények szerint nincs szükség prioritás kijelölésére, egyenértékű kutatási témák között, ugyanis nem tudható, melyiknél történik majd jelentős előrelépés. Következetes tervezésre csupán az egyes témákon belül van szükség, a rendelkezésre álló kapacitás, a tudományos kutatók és különösen az anyagi eszközök úgyis adottak. Mások szerint a kutatás körének bővülése és az anyagi keretek szűkössége miatt nem lehet csupán a tudományos minőség alapján Ítélni, hanem átfogó, tudományfeletti normákat kell alkalmazni. Az egyetemi-főiskolai kutatás sajátos problémája, hogy a felsőoktatási intézmények döntéshozó testületeiben általában a kutatásban kevésbé érdekeltek vannak többségben. Akiknek igazán szívügyük a kutatás, ritkán áldozzák munkaerejüket és idejüket az egyetem önigazgatási tevékenységében való részvételre. A KONSTANZI EGYETEM GYAKORLATA A Konstanzi Egyetem uj alapitvány, tradícióktól mentes. Konstanzban a központi oktatásügyi bizottságon kivül kutatásügyi bizottság is működik. Ez az úgynevezett kis szenátus számára dolgoz ki határozati javaslatokat mind az állami költségvetésből kapott kutatási javak elosztásához, mind az egyetemi kutatási terv kidolgozásához, valamint az összes kutatással kapcsolatos kérdés megoldásához. Ezen az egyetemen kezdettől fogva a szokásos intézetfinanszirozás helyett témafinanszírozást alkalmaznak. Ez azt jelenti, hogy a kutatásra szánt egyetemi költségvetési kereteket a különleges kutatási területek és a kutató központok rendelkezésére bocsátott alapok levonása után szakértői véleményezés alapján osztják fel. A kérvényeket évenként kell benyújtani, a kutatási bizottság javasolja a kért összeg jóváhagyását, redukcióját vagy elutasítását, és az anyagot a kis szenátus elé terjeszti határozathozatalra. Az elutasítási ráta, hasonlóan a DFG tapasztalataihoz, 10 % körül van. Az elfogadott kérelmek jelentős részét csökkentett összeggel hagyják jóvá. Kérelem benyújtására jogosult minden kutatási tevékenység végzésére kvalifikált tudós; a konkrét kutatási tervek mellett fel kell tüntetni azokat a lépéseket, melyek az igényelt anyagi és személyi eszközöket indokolják. Ha a támogatás már megkezdett téma folytatásához szükséges, be kell számolni az előző évi tevékenységről. KUTATÁSI SÚLYPONTOK A KONSTANZI EGYETEMEN Az egyetem költségvetési eszközeiből kb. 120 kutatási témát támogatnak. Emellett kutatóközpontok és különleges kutatási területek számára is folyósítanak anyagi 39