Tudományszervezési Tájékoztató, 1980

1. szám - Szemle

támogatás. Ezen a téren az NSZK sürgős és alapvető változtatásokra készül. A megvalósítás módját illetően azonban még ellentétek vannak a különböző politikai pártok és érdekcsoportok között. KUTATÁSTÁMOGATÁS AZ EGYETEMEKEN A kormány kutatáspolitikai irányelveinek megfelelően az NSZK kutatási eszközeinek nagy részét a gazdasági kutatási programjai kapják; a felsőoktatási intézmények részesedése viszonylag kicsiny. Az egyetemek felügyeletét a tartományok kulturális vezető szervei látják el, finanszírozásuk is innen történik, az ipar részvétele elenyésző. Az egyetemek általában alapkutatási témákra specializálódtak, noha egyre fokozottabban merül fel az igény, hogy járuljanak hozzá az adott tartomány ipari problémáinak megoldásához is. Nélkülözhetetlen szerepet töltenek be az egyetemi kutatások finanszírozásában a különféle kutatástámogató szervezetek, mindenek előtt a Német Kutatási Társaság /Deutsche Forschungsgemeinschaft - DFG/. A támogató szervezetek viszonylag nagy száma bizonyos fokú kiegyensúlyozottságot eredményez és lehetővé teszi, hogy periférikus kutatási vállalkozások is támogatásra találjanak. A különféle szervezeteket nem koordinálják — igy kivánják biztositani a kutatás pluralitásából adódó előnyöket. A DFG SZEREPE A KUTATÁSTÁMOGATÁSBAN Az NSZK legfontosabb általános, elsősorban egyetemi kutatást támogató intézménye a DFG. Tagjai közé kb. 60 egyetem, kutatótársaságok, tudományos akadémiák és tudományos egyesületek tartoznak. Anyagi eszközeit az állami költségvetésből fedezi, a tartományok és a szövetségi állam 50-50 %-os részesedésével. A DFG lényegében három formában végez kutatástámogató tevékenységet: "normáléijárással", melyben bármely tudós részesülhet és ami bármely tudományosan megalapozott tematikával kérvényezhető, "súlyponti eljárással", valamint a Tudományos Tanáccsal együttműködésben kialakitott "különleges kutatási terület" támogatásával. A súlyponti programra a tudósok tartományközi együttműködése jellemző, mig a különleges kutatási területen együtt dolgozó tudományos kutatók egy főiskolán-egyetemen alkotnak munkacsoportot. A kérvények jóváhagyásánál a DFG figyelembe veszi a Tudományos Tanács /Wissenschaftsrat/ kritériumait is, bár a tervezeteket nem szükséges rangsorolniuk, hiszen a jogos igények kielégítésére forditott összeg kevesebb, mint a rendelkezésre álló keret. A benyújtott kérvények ügyében a végső döntést a DFG főbizottsága hozza meg, általában a szaktanácsadók szavazatai alapján, de egyes problematikus eseteket közvetlenül is megtárgyalnak. Általában a kérvények 85-90 %-át engedélyezik, bár nem a kért összeggel. A tudományos kutatói állások korlátozott száma miatt nem várható az igények jelentősebb növekedése, legföljebb azokban a tartományokban, ahol az egyetemek egyéb intézményekkel osztják meg költségvetésüket. Ha a felsőoktatási intézmények helyzete ily módon rosszabbodna, a DFG-hez irányuló kérelmek száma nyilván megnőne. 38