Tudományszervezési Tájékoztató, 1980

1. szám - Szemle

tudományos munkának és a tudományos együttműködésnek, a tudomány internacionalizmusának és humanizmusának,a tudománypolitika egységének a hangsúlyozása. A tudománypolitika tudományának szocializmusbeli előtörténete tulajdonképpen előkészítette a talajt a tudománypolitikai kutatások szélesebbkörü kibontakozásához és fejlődéséhez. A modern tudománypolitikák kidolgozását a 60-as évek elejétől már többnyire kiterjedt tudománypolitikai és egyéb kutatások alapozták meg. A HAZAI TUDOMÁNYPOLITIKA FEJLŐDÉSE Magyarországon a párt és a kormány 1969-ben illetve 1970-ben megfogalmazott és közreadott tudománypolitikai irányelveinek kidolgozását mintegy kétéves előkészitő, elemző, értékelő munka előzte meg, melyben csaknem 200 tudós, kutató, kutatásszervező, s a tudomány eredményeit felhasználó állami és pártvezető vett részt speciális szervezeti formákban. A megalapozó vizsgálatok több vonatkozásban még korábban kezdődtek el. A kutatások először többnyire a tudománytani szakterületeken /pl. tudománygazdaságtan, tudományszervezés, tudományszociológia, tudományfilozófia stb./ indultak meg, s ezekhez csak később kapcsolódtak kifejezetten tudománypolitikai kutatások. Ez utóbbiak már eddig is számos értékes eredményt produkáltak a szocialista államokban. Például: feltárták a szocialista tudománypolitika főbb sajátosságait, a komplex és egységes tudománypolitika szükségességét, a szocialista tudománypolitikában a kommunista és munkáspártok vezető szerepe érvényesítésének megfelelő módozatait, a kutatások hosszutávu prognosztizálásának és tervezésének főbb alapelveit és módszereit, s értékes segitséget adtak a tudományirányitási rendszerek tökéletesítéséhez, továbbfejlesztéséhez is. A TUDOMÁNYPOLITIKAI KUTATÁSOK ÖNÁLLÓSULÁSA A szerteágazó tudománypolitikai kutatások és kutatási eredmények összefoglaló diszciplínájaként azonban csak viszonylag lassan halad a tudománypolitika tudományának a kialakulása. Ennek oka részben a politikai tudományokkal^/ kapcsolatos korábbi vitákban, részben pedig a tudománypolitikai kutatások talán túlzottan gyakorlati orientációjában keresendő. A szocialista országok többségében igen kevés a tudománypolitikai kutatásokkal foglalkozók száma, s ezt a kutatási kapacitást is jórészt gyakorlati célú feladatok kötötték le. A tudománypolitika tudományának célja a szocialista államokban az, hogy a tudománypolitikai gyakorlatot a leghatékonyabban segitse az optimális politikai döntések és állásfoglalások meghozatalában. Nem célja természetesen a politika egészének és minden egyes ágazatának a tudományos megalapozása /ez a politikai tudományok más ágazatainak a feladata/, de nem szükülhet le csak a tudománypolitikai gyakorlatra sem, ha más politikai ágazatok gyakorlatában is szó van tudományt érintő kérdésekről. . Egyébként ugyanilyen célja lehet más tudományoknak is, különösen más tudománytani diszciplínáknak. Ezért a tudománypolitika tudományos alapjainak köre szélesebb, nem korlátozódik csak a tudománypolitika tudományára, noha ez képezi a tudománypolitikai gyakorlat tulajdonképpeni, szűkebb tudományos alapját! 2/ Vannak szektoriális politikai tudományok is /pl. a gazdaságpolitika tudománya, a külpolitika tudománya stb./, ezek együttesét jelöli a "politikai tudományok" fogalma. 29