Tudományszervezési Tájékoztató, 1979

1. szám - Bibliográfia

A negyedik fejezet a környezet védelméért folyó katalán mozgalmakról fest képet; az ötödik pedig "tudomány és ideológia" összefoglaló ciminel a spanyol tudomány elmaradottságának vi lágnézeti hátterét rajzolja meg. Az ötödik fejezetben kapott helyet Senent-Josa interjúja Alekszander Oparinnal, Carl Sagannal, valamint a François Jacob és Jean-Marc Lévi-Leblond munkásságáról irt értékelő tanulmány. Social sciences policy. Japan. Paris, 1977, OECD. 211 p. Japán társadalomtudományi politikáj

a* MTA A japán társadalomtudományi kutatások nagy részét /85 %-át/ az egyetemeken végzik, kisebbik részét országos-, állami- és magán-kutatóintézetekben. Az Oktatásügyi Minisztérium felelős a humán- és társadalomtudományi kutatási politika irányitásáért. Az egyetemi oktatószemélyzet 28,6 %-a /23 ООО fő/ humán- és társadalomtudományi tanszékeken dolgozik. A hallgató/oktató arány négyszer akkora a magánegyetemeken, mint az országos és állami intézetekben. A magánegyetemeken az oktatók olyan sok órával vannak megterhelve, hogy kevés idejük marad kutatásra. 78 kutatóintézet kapcsolódik az országos egyetemekhez, ezekből 13 a humánés a társadalomtudományok területén; ezeknek önálló szervezetük és kutatógárdájuk van. A japán társadalomtudományi kutatás irodalmi vagy erősen ideológiai jellegű. Inkább az elméleti oldalt müvelik, alig folyik empirikus, problémára orientált kutatás. Az interdiszciplináris kutatások sem az egyes társadalomtudományok között, sem a humán- és természettudományokkal együtt nem kielégitő szintűek. A kutatási eredményeket értékelő és felmérő módszerek nem kidolgozottak. A felmérő kutatások folytatása meglehetősen ritka. Az egész életre szóló kinevezések japán rendszerének az egyetemeken is megvan a hagyománya, aminek következménye pl. az, hogy az egyes professzorok kinevelik saját utódjaikat, ami viszont akadályozza az uj eszmék gyorsabb beáramlását, s igy a kivánatos változás folyamata lelassul. STANKIEWICZ,R.: The size and age of Swedish academic research groups and their scientific performance. Lund,1977iResearch Policy Program Univ. of Lund. 19 p. /Research • policy studies Lund University, Discussion paper 110./ A svéd egyetemi kutatócsoportok nagysága és kora, valamint teljesítménye közötti összefüggés. A hatvanas évek eleje óta vált ismertté és egyre népszerűbbé az a felfogás, a tudomány nem kizárólag individualisták egyéni tevékenységének eredménye, hanem csoportok, teamek munkáját teszi szükségessé. A csoportképzést a gyorsan és dinamikusan fejlődő tudományterületeken — fizika, kémia, molekuláris biológia — találták a leglényegesebbnek; itt a kutatók 90 %-a team vagy csoport tagjaként dolgozott.Kevésbé népszerűek a kutatócsoportok a leiró, illetve az inkább gyakorlati jellegű területeken — a hagyományos biológiában /67 %/, a földrajztudományban /32 %/ és a műszaki tudományokban /20 %/. A csoport nagysága, a csoport fennállásának ideje, valamint teljesítményének mennyisége és minősége közötti összefüggés jellemzésére négyféle hipotézist állitottak fel. A negativ hipotézis tagadja a kapcsolat létét, illetve ugy véli, a csoport nagyságával arányosan csökken a hatékonyság. Az egyszerű pozitív hipotézis ugy véli, hogy a csoport nagyságával arányosan nő a teljesítmény. A kritikus méret hipotézise szerint feltűnően növekszik a csoport teljesítménye egy bizonyos minimális méret elérése után. Az optimális nagyság hipotézise szerint a létszámmal egyidőben növekszik ugyan a csoport teljesítménye, 99 »