Tudományszervezési Tájékoztató, 1979
1. szám - Bibliográfia
de csak egy optimális pontig, azután vagy csökkenés vagy stagnálás következik be. A Lundi Egyetem Tudománypolitikai Tanulmányai sorozatában megjelent tanulmány olyan vizsgálatról számol be, mely a négy hipotézis helyességét vizsgálta találomra kiválasztott 172 svéd egyetemi kutatócsoport példáján. A vizsgált csoportokban 2-18 tudós, a technikai személyzettel együtt maximum 30 személy dolgozott. Az átlagos csoport 4—5 tudósból állt és maximum nyolc éve jött létre. A vizsgálati eredmények az alábbi — óvatos — következtetésekre vezettek: kockázatos hétnél sokkal nagyobb létszámú csoportokat szervezni. A nagy létszámú csoportok esetében fennáll a veszély, hogy a csoport egy aktiv és egy passziv rész-csoportra hullik szét. A kutatásvezető személyisége, aktivitása nagyban meghatározza a csoport teljesítményét. Minél kevesebb számú programon dolgozik a csoport, annál hatékonyabb. Célszerű, ha áttekinthetőek a csoport anyagi keretei, költségvetése. A vezető életkora sem mellékes a csoport teljesítménye szempontjából: ugy találták, az idősebb vezetők kevésbé engednek külső nyomásnak, külső hatásoknak, jobban tudnak a tudományos értékekre koncentrálni, mint a fiatalok, akik még fontosnak látják saját pozíciójuk megszilárdítását is. Strategies for Europe. Proposals for science and technology policies. Ed.by M.Goldsmith. Oxford /etc./, 1978,Pergamon Pr . XVIII, 164 p. Stratégiák Európa számára. Javaslatok tudomány- és műszaki politikár a* MTA Az európai tudománypolitika kialakításának gondolata ma már magától értetődő, de megvalósítása késlekedik. Ennek oka az együttműködő országok politikai különállásában, ipari hagyományaiban, társadalmi ellentmondásaiban, s végül a gazdasági bizonytalanságban rejlik. Ezeket a problémákat nem lehet máról holnapra megszüntetni. Ugyanakkor jelentős gazdasági, társadalmi és politikai változások mennek végbe Európában. Szembe kell nézni a nyilt piacú országok —például az Egyesült Államok és Japán— gazdasági erejével. Tudomásul kell venni a szocialista országok KGST-n keresztül érvényesülő gazdasági együttműködését, ugyanakkor eltérő irányú gazdasági fejlődését. Számításba kell venni a korábbi gyarmati rendszer végső felbomlását, s az uj alapokon induló kereskedelmi kapcsolatokat. Az európai tudománypolitikának regi onálisnak kell lennie, de figyelembe kell vennie a megváltozott világviszonyokat. Jelen könyv annak a szimpóziumnak az anyagát tartalmazza, melyet a Tudománypolitikai Alapítvány rendezett az Európai Közösség Bizottságával együtt 1977 áprilisában. A szimpózium felvetette az Európai Tudománypolitikai Szervezetek Szövetsége létrehozásának gondolatát. 100
