Tudományszervezési Tájékoztató, 1979
1. szám - Bibliográfia
DOAN,H.D. : New arrangements for industry-academic research. = Research Management /New York/, 1978. 2. no. 33-35-P« Az egyetemi és az ipari kutatások összekapcsolásának uj utjai. Az elmúlt tiz-husz évben az egyetemek és az ipar kölcsönös függése a kutatások területén némileg csökkent. Az uj feladatok /például a környezetvédelem, az egészségügy, a szabadidő hasznos eltöltése/ azonban ismét felvetik a két fajta kutatási tevékenység egymáshoz való közelítésének szükségességét. Az egyetemi és az ipari kutatások szorosabb kapcsolódásával az egész kutatási gépezet hatékonysága számottevően növelhető lenne az Egyesült Államokban. Az egyetemek részéről már jelentkezett a nagyobb érdeklődés a kapcsolatok elmélyítésére, azonban még nem világos, hogyan kell a kormányzatnak tevékenykednie a kapcsolatok hatékony fejlesztése ügyében. H.D.Doan, aki korábban a Dow Chemical egyik vezetője volt, most pedig önálló konzultációs intézetet alapitott, két javaslatot tesz a cikkben. Az egyik javaslat, amelyik rövidebb távra szól, három alapvető elemet foglal magában: közös ipari-egyetemi finanszírozásban az egyetemeken végezhető alapkutatási programok beindítása; ezeket a kutatásokat kezdeményezheti bármelyik a két fél közül; a program jóváhagyása az NSF szokásos mechanizmusának keretében történhetne. Ennek a javaslatnak az az előnye, hogy hamar megvalósítható, hátránya azonban, hogy keretei meglehetősen szűkösnek tűnnek. Végső soron azonban bizonyos katalitikus hatással lenne az akadémiai és az ipari kutatások kölcsönös közeledésére. A második, hosszabb távú javaslat a kutatások anyagi fedezetét adókból képzeli el, annak révén, hogy az ipari cégek adókedvezményben részesülnének, ha az NSF által jóváhagyott kutatási programot valósítanak meg az egyetemekkel együttműködve. Itt csupán anyagi korlátozást kellene bevezetni: a cég adózás előtti profitjának meghatározott százalékát fordíthassa K+F munkára, illetve a nagy cégeknél abszolút pénzmennyiségben mért keretet kellene felállítani. A kapcsolatok elmélyítésében lényeges az is, hogy a kutatások elsősorban alapkutatások legyenek; tisztázni kell a szabadalmaztatás feltételeit a két együttműködő között; végül megfelelően egyeztetni kell az ipar időigényét az egyetemek szokásos kutatási idejével. Futures research - new directions. Ed.by H.A. Linstone , W.H.C.Simmonds. London/etc./,197?»Addison-Vesley . XIII, 270 p. Jövőkutatás. .„. MTA A jövőkutatás uj irányb a fejlődik. A gazdasági növekedés hangsúlyozása idején a problémák megfogalmazását természetesnek vették, s a fő feladat az egy-két módszert igénybevevő előrejelzés volt. A múltban az volt a legfontosabb szempont, hogyan növeljék a gazdaságot; ma az, hogy miért. A jövőkutatók egy része belefáradt a "mechanikus" előrejelzésbe, s az a véleménye, hogy a tervezőkkel szemben álló komplex magatartási, társadalmi és műszaki vonatkozású problémákat nem lehet csupán rendszermegközelítéssel megoldani. Tul kell lépni a jövőkutatási problémák objektiv, analitikus, redukcionista, szám-orientációju, optimalizáló megközelítéseit, s ki kell dolgozni a szubjektív, szintetizáló, holisztikus, minőségi és opciókat lehetővé tevő módszereket. Ma a legfontosabb feladat a helyes kérdések feltevése, s csak ezekre támaszkodhat a tervezőmunka. A tanulmánykötetben huszonhárom ismert futurológus fejti ki a megváltozott kutatási feladatokról alkotott véleményét élénk, érdekfeszítő stílusban. JACOBBSON,S.: The cost of foreign technology. Lund ,1978,Research Policy Program. Univ.of Lund. 30 p. /Research policy studies, Lund University. Discussion paper 113-/ A külföldi technika ára. A tudás, az ismeret olyan árucikknek tekinthető, mely sem termelé96
