Tudományszervezési Tájékoztató, 1979

1. szám - Bibliográfia

BIBLIOGRÁFIA SZAKIRODALMI ISMERTETÉSEK Bibliográfiai rovatunk első részében rövid szakirodalmi ismertetésekkel hívjuk fel olvasóink figyelmét a nemzetközi irodalom olyan újdonságaira, amelyeknek jelentősége nem tűnnék fel pusztán bibliográfiai adataik közlése révén. A bibliográfiailag feldolgozott külföldi könyvek esetében utalunk a szóbanforgó kiadvány valamely hazai könyvtári lelőhelyére. Ennek során a következő gyakoribb rövidítéseket alkalmazzuk: MTA /Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára/; KgIK /Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaságtudományi Intézetének Könyvtára/; OTK /Országos Tervhivatal Könyvtára/; KSHK /Központi Statisztikai Hivatal Könyvtára/; OMgK /Országos Mezőgazdasági Könyvtár/; KgEK /Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem Könyvtára/; OgyK /Országgyűlési Könyvtár/; ELTEK /Budapesti Egyetemi Könyvtár/; VKI /МГА Világgazdasági Kutató Intézet/; MÜEK /Műegyetemi Könyvtár/; OMKDK /Országos Műszaki Könyvtár - Dokumentációs Központ/; FSzEK /Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár/; KJK /Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó/. BISOGNO,P.: Introduzione alia politics della scienza. Milano,1977, Angeli, 310 p. Bevezetés a tudománypolitikába. MTA Paolo Bisogno, a CNR Tudományos Kutatási és Dokumentációs Intézet igazgatója, a tudománypolitikai, kutatásgazdasági és információs kérdések elismert olasz szakértője, jelen munkájában a tudomány eredetéig nyul vissza, elemezve a tudomány történelmi fejlődését, illetve folyamatának történelmi értelmezéseit. A modern kor tudomány-értelmezései közül kiemelten foglalkozik a neopozitivista felfogással. A metodológiai elvek közül vizsgálja a tudományos indukció ősi elvét, a meghatározás, az objektivitás, a tapasztalati ellenőrzés, racionalitás, hamisithatóság és igazolhatóság elvét. A tudomány és a kutatás alapja Bisogno szerint a matematika és a logika, ezért megkülönböztetett figyelmet szentel e két tudományág filozófiai értelemben vett tudománymódszertani szerepének. Külön fejezet foglalkozik a tudomány marxi értelmezésének ismertetésével, ugyanakkor a szerző kitér a tudomány és a vallás viszonyára is. A második rész a tudomány és a politika, a tudomány és a technika gazdasági-politikai tényezőktől való függését, illetve kölcsönhatásukat elemzi. A harmadik rész magát a tudománypolitikát és annak különböző modelljeit tárgyalja; ennek keretében kerül sor a tudós és a társadalom viszonyának, a tudós politikai szerepének bemutatására. Az állam /hatalom/ és a tudomány közötti kapcsolatok három alapmodellben foglalhatók össze: döntési modell /a politika felhasználja a tudomány eredményeit/, technokrata modell /a tudomány a politika eszköze/ és kibővített döntési modell. A könyv méga tudományszociológia néhány kérdését is tárgyalja /tudomány mint társadalmi intézmény, a tudomány társadalmi rendszere, módszertani kérdések/. 95