Tudományszervezési Tájékoztató, 1979
1. szám - Figyelő
ne a fogyasztók, a közvélemény folyamatos és szinvonalas tájékoztatása. — HEISS, R.: Effizienz anwendungsnaher Forschung aus der Sicht mittelständischer Unternehmungen. /Középvállalatok alkalmazott kutatásának hatékonysága./ = Rationalisierung /Бег lin/, 1978.1. no. 7-9. p. B.J. Spanyol kutatáspolitika a század végére? A tervek szerint legkésőbb 1998-ig Spanyolország bruttó nemzeti termékének egy százalékát forditja tudományos kutatásra — vagyis azt a minimális összeget, ami lehetővé teszi az ország legalapvetőbb tudományos-technikai igényeinek kielégítését. Amennyiben a tudományos költségvetések az utóbbi években szokásos évi 5 százalékkal nőnek, ezt a célt valóban el fogják érni. Spanyolországban az utóbbi időkben egyre gyakrabban kerül teritékre a tudománypolitika , illetve annak hiánya. A tervek szerint tanulmány készül a kutatás jelenlegi állapotáról és azokról a szükséges lépésekről, melyek fellendíthetnék az ország tudományos életét. Az európai államok közül jóformán Spanyolország költi a legkevesebbet bruttó nemzeti termékéből kutatásra: mig az NSZK és Nagy-Britannia a BNT több mint 2 százalékát, Franciaország 1,8 %-át, Spanyolország mindössze 0,35 %át, igy aztán még Portugália is megelőzi a maga 0,4 %-ával. Spanyolország a sereghajtó a százezer lakosra jutó kutatók száma tekintetében is: az NSZK-ban 110, Hollandiában 80, Olaszországban 40, Spanyolországban 18 a megfelelő arány. — Treinta anos de espera para la ciencia. /Még harminc évet várhat a tudomány./ = Las Ciencias /Madrid/, 1978.1.no. 62.p. B j Kutatási együttműködés az Egyesült Államok és Bulgária között Az enyhülési politika arra ösztönzi a kelet-európai szocialista országokat, hogy erősítsék tudományos-műszaki együttműködésüket az Egyesült Államokkal. E politika szellemében született meg legutóbb az Egyesült Államok és Bulgária között egy un. "esernyő" egyezmény, melynek értelmében a következő öt évben kölcsönös cserére kerül sor a két ország között a tudomány, a technika, az oktatás és a kulturális élet területén. Az egyezmény ünnepélyes aláírására 1978.február 9-én került sor az Egyesült Államok tulajdonképpeni tudományos akadémiáján, az NSF-nél /National Science Foundation - Országos Tudományos Alapítvány/. A Tudományos és Műszaki Haladás Bolgár Állami Bizottsága elnökének, Papaszovnak, nyilatkozata szerint Bulgária elsősorban a számítástechnika, a vegyipar, a szeizmológia és a mezőgazdaság területén érdekelt az együttműködésben. Az NSF viszont szívesen folytat közösen mezőgazdasági, elektronikai, számítástechnikai és vegyipari kutatásokat, de vannak olyan témák /klinikai orvostudomány, igazgatás és oktatás/, amelyekben az NSF hatáskörénél fogva nem vállalhat együttműködést. A kooperativ kutatási programok finanszírozása a következőképpen történik: az amerikai kutatók az NSF-től, a bolgár kutatók pedig a Tudományos és Műszaki Haladás Bolgár Állami Bizottságától kérhetik a közösen megtervezett program kutatásának és a másik fél utazási és tartózkodási költségeinek a finanszírozását. A kutatási költségek 50-50 %-ban oszlanak meg a két fél között. Az NDK és Csehszlovákia kivételével már minden kelet-európai szocialista ország kötött ilyen jellegű kutatási együttműködést az Egyesült Államokkal, és valószínű, hogy hamarosan Csehszlovákiával is megszületik a megállapodás. Az NSF tájékoztatása szerint az együttműködés általában nagyon kedvezőnek mondható. Az Akroni Egyetem és az MTA Kémiai Kutató Intézete pl. már több szabadalmaztatható kémiai eljárást dolgozott ki az együttműködés során. A Romániával 1973-ban megkötött egyezmény 1978 szeptemberében jár le. A jól indult együttműködés 1977-ben majdnem zsákutcába jutott, miután a Román Országos Tudományos és Technológiai Tanács a gazdasági növekedés meggyorsitá88
