Tudományszervezési Tájékoztató, 1979

1. szám - Figyelő

sa érdekében uj alapokra helyezte a ku­tatási prioritások kiválasztását. — CARTER,L.J.: United States and Bulgaria to cooperate in research. /U.S. - bolgár kutatási együttmű­ködés./ = Science /Washington/, 19?8.márc.lO. 1051.p. - T Ausztria kutatása — a sereghajtók között Az osztrák ipari és nagykereskedel­mi cégek közül mindössze 675 —az összes vállalat 10 %-a— foglalkozik valamilyen formában kutatással, fejlesztéssel. A rendelkezésre álló nemzetközi adatok sze­rint kétszer ennyi ku­tatásra lenne szük­ség. Ráadásul —megintcsak a nemzet­közi összehasonlítások tükrében— az ipar túlságosan keveset költ a kutatásra, a megfelelőnek tartott két százalék he­lyett, a forgalomnak mindössze 0,8 - 1,4 %-át. Az állami kutatástámogatás történe­te tiz évre nyúlik visfsza Ausztriában. 1967-ben fogadták el a kutatás támogatá­sáról szóló törvényt és a következő év­ben alakult meg a tudományos és az ipari kutatási alapitvány. Az ipar kutatástámo­gató alapja vállalatoknak, kutatóintéze­teknek, feltalálóknak nyújt anyagi segít­séget, nem visszafizetendő hozzájárulá­sok, hitelek, kamatkönnyitések és vagyo­ni felelősségvállalás formájában. Az ala­pitvány keretei elsősorban a vegyipartól származnak, de jelentős összegeket áldoz kutatásra a gép- és acélipar, a villamos­ipar is. A tudományos kutatást támogató alapitvány részben kiegésziti az ipari alapitvány tevékenységét, részben meg­alapozza azt. A tudományos alapitvány nem az alkalmazásra koncentrál, hanem az ismeretek gyarapí­tására . Az állam kutatástámogató tevékeny­sége azonban nem merül ki a két alapit­vány munkájában. Komoly támogatást je­lentenek a kutatást folytató vállalatok adókedvezményei. Az adókedvezmény tulajdonképpen közvetett kutatástámogatás, és ennek az eljárásnak a hivei, hangsúlyozzák, csakis a konkrét, tényleges kutatásokra költhetnek igy pénzt — szemben a látványos, nagy prog­ramok előzetes finanszírozásával. Az állami költségvetésből az ipari kutatási alapitvány három éve változatla­nul 170 millió Schillinget kap /1974-ben még 184 milliót kapott/ — a szakemberek szerint a legsürgősebben legalább 250 mil­lióra kellene növelni az alapitvány ke­reteit, ha nem akarnak később már helyre­hozhatatlan mulasztásokat elkövetni. A tudományos alapitvány jelenleg 143 millió Schillinggel rendelkezik, de céljainak eléréséhez legalább 25 %-kal többre len­ne szüksége. — REICHEL, W.: Unsere Forschung braucht neue, starke Impulse. /Kuta­tásunknak uj , erősebb impulzusokra van szüksége./ = Berichte und In­formationen /Wien/, 1978.2. no. 19­Dolgozni is tilos ! I A francia kutatók egyre több okot látnak az elégedetlenkedésre. A francia kormány mintegy tizenöt éves kutatáspoli­tikája magán viseli a kamaszkor valamennyi kellemetlen tünetét, elsősor­ban a labilitást, a kiforrat­lanságot. A legújabb intézkedé­sek szerint ugyanis a CNRS hatásköréből az egyetemek minisztériuma és néhány más szakminisztérium /környezeti, életkörül­mények/ fennhatósága alá kerül a társa­dalomtudományi kutatás, az élettudományok pedig egységesen az egészségügyi minisz­térium irányitása alá tartoznak majd, és ezzel megszűnnek az egészségügyi, orvosi kutatási központok mint önálló szerve­zetek. A humán és társadalomtudományok kutatásszervezésében bekövetkezett válto­zás következményei egyelőre beláthatatla­nok. Az elmúlt évtized során a társadal­mi problémák előtérbe kerülése lehetővé tette egy sor társadalomtudományos, és humán érdeklődésű intézet, központ, szer­vezet létesitését, és ezekben a viszony­lag önálló központokban rugalmasan, füg­getlenül dolgozhattak a kutatók. Az uj intézkedések a rentábilis kutatásokat he­lyezik előtérbe, csökkentik a humánprog­ramok támogatását és a szervezetek, ku­89

Next

/
Thumbnails
Contents