Tudományszervezési Tájékoztató, 1979

1. szám - Figyelő

kommunikáció elterjedése, a szociálpszichológia és más társadalomtudományi ágazatok fejlettsége, részbeni bevonulásuk a középiskolai tantervekbe, a felsőfokú szakemberek képzésébe, mind ilyen tényezőknek tekinthetők. Ez korunk egyik lényeges vivmánya. A társadalomtudományok legnagyobb sikere az, hogy manapság átitatják a közvéleményt és nagymértékben megszabják általános orientációját. Komoly hivatásuk a hatékony és torzitatlan felvilágosítás lenne, ezt azonban egyelőre kevéssé gyakorolják. Árnyaltabban kellene meghatározniuk értékeléseikben, mit volna érdemes megőrizni a jelenlegi társadalom jellemző vonásai közül és mit kellene megváltoztatni. Gondosabban és reálisabban kellene mérlegelni a mai emberek motivációit, magatartási mozgatórugóit és társadalmi koncepcióit. — Social science as public opinion. /Társadalomtudomány mint közvélemény./ = Minerva /London/,1978.15vol.3-4.no. 273-285.p. B.K. Középvállalatok kutatási tevékenysége az NSZK-ban Az NSZK-ban 1973-ban 22 milliárd márkát költöttek kutatásra és fejlesztésre, ebből 2,3 milliárd márka jutott a vállalati kutatás közvetlen támogatására, 1,04 milliárd az un. nagykutatásra. Az NSZK-ban az iparvállalatok 80-95 %-a /а nagyvállalat alsó határának meghatározásától függően/ középvállalat. 1975-ben a nyugatnémet vegyipar egy dolgozóra számitva 6 ООО márkát fordított K+F-re. A közepes nagyságú vállalatok kutatólaboratóriumai nem engedhetik meg maguknak, hogy alapkutatást is végezzenek, rászorulnak a nagy kutatóintézetek tudományos és az állam anyagi segítségére. A kisebb vállalatok még kevésbé tudják megítélni, mi is oldható meg tudományosan, és hogyan lehetne a kutatási eredményeket gyakorlatilag megvalósítani. Az állami intézmények kutatótevékenysége és a társadalom között egyre jobb kapcsolat épül ki, a műszaki, gazdasági és társadalmi előrejelzések becslése során az állam és a felhasználók, tehát az ipar, a kereskedelem és a fogyasztók között párbeszéd alakul ki. Az alkalmazott kutatásokat az állam több módszerrel is ösztönzi. Közvetlenül projektum-kutatással, esetleg a kockázatos pénzügyi vállalkozás finanszírozásával; közvetett, egész ágazatot érintő támogatással; ipari csoportosulások közös kutatásának támogatásával. A kutatás egymagában még nem biztosíték a legújabb eredmények gyakorlati alkalmazására. Az egyetemek klasszikus feladata az oktatás és a kutatás, az egye temi kutató tevékenység azonban az eredmények nyilvánosságra hozatalával általában véget ér. A saját kutatóintézettel nem rendelkező középvállalatok az egyetemi kutatási eredményekhez szinte hozzá sem juthatnak. A dokumentáció és tájékoztató intézetek ugyan szorgalmazzák a legújabb ismeretek terjesztését, de nem találják meg minden esetben az utat a felhasználókhoz. A nemzetközi tudományos és szakmai kongresszusok is inkább a személyes kapcsolatok ápolását, az országos intézetek közötti szálak szorosabbra fűzését szolgálják, mintsem a középvállalatok tájékoztatását. A tapasztalatcsere meggyorsítására különösen alkalmasak a munkacsoportok, ahol megvitathatják saját tudományos ismereteiket, a kül- és belföldi tudományos újdonságokat, a termelés ésszerűsítésére, a minőség javítására hozott uj intézkedéseket. Hasznosak és informatívak a legújabb tudományos ismeretekről szóló áttekintő tanulmányok, monográfiák és a továbbképző tanfolyamok is. Célszerű lenne, ha a tudományos munkákat /vagy legalább azok rezüméit/ olyan közérthetően fogalmaznák, hogy a legújabb ismeretek könnyen bekerülhetnének az emberek tudatába. Igen sok még a tennivaló a tudományra orientált felvilágosítás terén a táplálkozással, az egészségvédelemmel, a környezetvédelemmel, az általános kulturáltsággal kapcsolatos területeken is. Az oktatás, az ipar és a kereskedelem feladata len-