Tudományszervezési Tájékoztató, 1979

1. szám - Figyelő

irányú tájékozottságuk, erős problémaérzékenységük elkülöniti ugyanis az átlagembertol. Mindez képessé teszi őket közléseik egy részének tudományos szinvonalu megalapozására, bár magyarázataik —főleg pedig széles körű általánosításaik— részben gyakran irreálisaknak bizonyulnak. Következtetéseik időnként csupán saját etikai és politikai nézeteik kivetitésén alapulnak. Az Egyesült Államokban a társadalomtudományok sok ágában jelenleg jórészt olyan etikai és politikai szempontok érvényesülnek, amelyek távol állnak, idegenek a mai amerikai társadalomtól és annak központi hatalmi intézményeitől, továbbá azoktól a kulturális koncepcióktól, amelyek ezen intézmények életét szabályozzák. E jelenség nem abból ered, hogy az amerikai társadalomtudományi kutatók többsége radikális, vagy forradalmi meggyőződésű. Túlnyomó részük kollektivista-liberális beállítottságú. Romantikus ideológia él bennük, amely szerint "a közösség magasabbrendü a társadalomnál". Ezt a több értelemben továbbfejlesztett követelményt tekintik alapvetőnek, az egyetlen közgazdaságtan területét kivéve. Az Egye sült Államok vezető társadalomtudományi kutatói közül sokan több évtizede olyan tömeg-társadalomként mutatják be müveikben az amerikait, amelynek fő vonásai: a rideg közöny, a népesség zömét átfogó állampolgári tudatlanság, az önzés, a teljes erőbevetés a már elért hatalmi posztok megőrzésére és a hatalom gátlástalan felhasználása saját érdekei érvényesítésére. Szerintük az amerikai társadalomban "az ember embernek farkasa". Mindenütt aggodalom üzi az embereket, sehol sem találnak módot önmegvalósításra, elvesztették egyéniségüket és nagyon veszélyesnek érzik a visszaszerzésére irányuló kísérletezést. E társadalomban nincs igazságosság, minden polgár kezet emel polgártársára. A tömegeket a televízió és egyéb befolyásoló eszközök elszemélytelenitik, dehumanizálják, cinikus manipulációk áldozataivá teszik. A törvényhozó testület az érdekcsoportok nyomása alatt áll, azokat szolgálja, akiktől törvényhozói pozícióik további biztosítása függ. Az elidegenedett hobbes-i nézetek jelenleg igen divatosak és az amerikai szociológusok egy része tovább is fejlesztette azokat. Az Amerikai Egyesült Áll amokban egyes szociológusok szerint — az emberi-társadalmi kapcsolatok fő tartalma a megtévesztés, az uralmi vágy, "fölfelé" az alázatosság. Általános a törekvés, hogy az egyének megvédjék magukat a félrevezetés és kijátszás ellen. Az ilyen és hasonló minősítés nem teljesen indokolatlan, megtalálhatók benne a valóság lényeges elemei. A hatalom ténylegesen egyenlőtlen eloszlása, bizonyos befolyásos csoportok erős nyomása, sok bün és önzés tapasztalható az Egyesült Államokban. Ebből következik a konfliktusok és a képmutatás széles körű jelent kezésts is. Mindezeknek a vonásoknak kizárólagossá tétele azonban számos más jellemző tényező mellőzésével történik. Utóbbiak sorában fontos, hogy a magas szervezettségű amerikai társadalom laza, pluralisz tikus jellegű, hiányzik belőle a hatóságok iránti tekintélytisztelet, ugyanakkor hazafias, individualista beállítottságú, energikus, nyers, hullámszerűen váltakozik benne a lelkesedés és a csüggedés. Az emiitett vonások együttesen merőben más képet kölcsönöznek az amerikai társadalomnak, mint amilyet a szociológusok ideálisnak tartanának, igy elborzadnak tőle és másokat is elriasztanak attól. Az emiitett tudósokat egy min den tekintetben igazságos, harmonikus, magasfokon integrált és kulturált társadalom iránti romantikus vágyálmok vezérlik. Egyfajta tökéletesített athéni demokrácia kialakítása lenne a szívügyük márpedig amit a gyakorlatban tapasztalnak, az merőben eltér elképzeléseiktől, ízlésük, hagyományaik, hivatásbeli elkötelezettségük és kitűzött céljaik alapján ijesztőnek érzik a jelent. Napjainkban a társadalomtudományok művelői lényegében megfelelnek a 18.századbeli francia filozófusoknak. Valójában publicisták, akik kommentálják a mai Amerikát és a világot. Kritikájuk a modern nyugati társadalmak ellen irányul. Korunkban a képzett emberek körében egyre szélesebb körű az érdeklődés a társadalomtudományok iránt. Ez a jelenség az értelmiségiek fokozott társadalmi felelősségérzetében és problémaérzékenységében gyökerezik. E törekvések és érdeklődés kielégítéséhez napjainkban a feltételek is kedvezőbbekké váltak: a munkaidő rövidülése, a tömeg86