Tudományszervezési Tájékoztató, 1979

1. szám - Figyelő

zető iparágak /vaskohászat, vegyipar/ tekintetében még ennél is kevesebbel részesedik. Ha a Távol-Keletet is ideszámitjuk, az arány még rosszabb. A tudomány növekvő tekintélye a keleti országrészben, valamint a jelentős tudományos és népgazdasági problémák felvetése és megoldása megköveteli, hogy egyre növekedjék a Szibériai Tagozat, valamint a Távol-Keleti Tudományos Központ részaránya a SZUTA tudományos kutatásaiból. Jelenleg a Tagozathoz a fokozat nélküli tudományos munkatársak 14 %-a, a kandidátusok több mint 15 %-a és a "nagydoktorok" több mint 10 a tartozik. Hogyan fejlődik tovább a terület tudományos potenciálja ? A novoszibirszki tudományos központ tudományos-műszaki komplexummá válik, s szorosan együttműködik majd az ágazati tudományos kutatóintézetekkel és szerkesztőirodákkal; kísérleti termeléssel is foglalkoznak majd és szélesitik anyagi bázisukat. Fontos, hogy gyorsabb ütemben erősitsék a krasznojarszki tudományos központot, mivel a vidék gyors fejlesztéséhez nagy tudományos tartalékok szükségesek. Kémiai és kémiai-technológiai profilú, valamint biológiai intézet nyilik itt, s továbbfejlesztik a számitóközpontot is. A novoszibirszkin kivüli legnagyobb tudományos központnak —az irkutszkinak— matematikai profilú intézetre van szüksége. Fiatal, de már meglehetősen erős a tomszki akadémiai központ. Nemrég nyilt meg itt az erősáramú elektronikai és a kisérleti geofizikai osztály. A jakut tudományos központ továbbra is az északi területek problémáinak megoldására összpontosítja erőfeszítéseit. Az utóbbi években alakult a burját központ, melyet a vidék szükségleteinek megfelelően tovább kell fejleszteni, s erősiteni kell a kémiai osztályt. Novoszibirszkből Kemerovóba került át a bányatechnológiai laboratórium. Most vitatják meg, vajon a kuznyecki szénmedencében létesitsenek-e ökológiai tematikájú alosztályt. Omszkban a nehézvegyipari és a gépipari kutatások fejlesztésére van szükség; ebbe a városba települt át a kémiai és a matematikai osztály. Egyre aktuálisabb a tudományos alosztályok, és a szénhidrogének kiterjedt kutatásával foglalkozó intézet létrehozása Tyumenben. Szükség van ezenkivül a kisérleti üzemek hálózatának fejlesztésére, kisszériáju modern gépeket és berendezéseket előállitó üzemekre. Jobban el kell látni az intézeteket modern műszerekkel és számítástechnikai berendezésekkel, hogy ezáltal lehetővé váljék a tudományos kutatások automatizálása. Szükséges ezen kivül egy hatalmas épitési és javitási alosztály létrehozása. — MARCSUK,G.: Naucsnüj potenciál Szibiri. /Szibéria tudományos potenciálja./ = Pravda /Moszkva/, 19?8.szept.l. 2.p. A társadalomtudomány és a közvélemény Korunkban —szigorú mércével mérve— a társadalomtudományoknak csak egyes részei tekinthetők valóban tudományosan megalapozottaknak. Általában megállapításaikban egyelőre sok a szubjektív elem, amelyek e tudományág művelőinek egyéni meggyőződését, érték- és előitéleteit, neveltetési hagyományait, erkölcsi nézeteit tükrözik. Ennek ellenére, fejtegetéseik rendszerint pontosabbak, mélyebbek, tárgyilagosabbak, mint a politikusoké és ujságiróké, amellett, hogy sok közös, illetve hasonló vonás található tevékenységükben. Azonos bennük —többek között— a közvéleményformáló törekvés. A társadalomtudományok napjainkban és a jövőben fontos befolyásoló eszközei a tömegek vélemény-alkotásának. Ennek nem mond ellent, hogy távlatilag, várhatóan a "reáltudományok" mintájára fognak fejlődni, hasonlóan a fizikai tudományokhoz és más természettudományi területekhez, de természetesen sajátosságaikat megtartva. A társadalomtudományok lényegében az emberi viszonylatokat vizsgálják, értékelik és összegezik, olyan problémákkal foglalkoznak tehát, amelyek mindenkor a közvélemény figyelmének előterében állnak. Ez természetesen nem jelent azonosságot a közvélemény és a társadalomtudósok képviselőinek álláspontjai között. Az utóbbiakat magasfoku képzettségük, fejlett kutatási-elemzési készségeik, sok85