Tudományszervezési Tájékoztató, 1979
1. szám - Figyelő
intézmények, iparágak, különböző méretű vállalatok, érdeklődési területek számára . — BONNOTjG.: Les croisés nippons de la technologie. /А technika japán rejtélye./ = Le Nouvel Observateur /Paris/, 1978.708 .no. 49. p. — La valorisation de la recherche et le capital-risque au Japon. /Kutatás értékesités és kockáztatható tőke Japánban./ = Progrès Scientifique /Paris/, 1978.192.no. 92-96.p. B.J. Szibéria tudományos potenciálj a A SZUTA Szibériai Tagozatának tudósai 24 olyan kutatási programot dolgoztak ki, melyek többek között Szibéria természeti kincseinek racionális felhasználásával, a területi termelési komplexumok kialakításával és fejlesztésével, a Bajkál-Amur vasútvonal övezetének gazdasági kiaknázásával foglalkoznak. Mindezek a "Szibéria" elnevezésű széles körű tudományos program részét alkotják. A legfontosabb népgazdasági probléma a fűtőanyag- és energetikai ágazatnak a többi ágazatot túlszárnyaló ütemü fejlesztése. Epül a világ legnagyobb petrokémiai létesitménye — a tobolszki kombinát. Gigantikus méretű lesz a tomszki és az acsinszki komplexum. Krasznojarszkban az akadémiai intézetek és a főiskolák közösen kezdték tanulmányozni a kanszk-acsinszki medencében található szénvagyon komplex, melléktermékek nélküli, energetikai-kémiai feldolgozását. Nagy szerepe van Szibériának és a Távol-Keletnek az ország ritka és szines fémekkel való ellátásában. A szibériai erdők felhasználásának mértéke is szakadatlanul növekszik. A fafeldolgozáshoz szükséges nagymennyiségű viz tisztítására azonban még nem dolgoztak ki racionális módszert. Különösen nagy figyelmet fordita-r nak a gépgyártás fejlesztésére, figyelembe véve a szibériai éghajlat sajátosságait; pl. kibocsátották már az első, a szibériai viszonyokhoz adaptált gépkocsikat. De ez még csak csöpp a tengerben. Az éghajlat okozta fizikai-technikai problémákkal foglalkozó intézet számitásai szerint a technika meg nem felelése a szibériai feltételeknek évi százmillió rubel kárt okoz. Fontos feladat vár a szibériai gépipari vállalatokra. Mindeddig ugyanis a szibériai vállalatok termelésük 80 %-át az ország európai részébe szállitották; az ottani berendezések háromnegyede viszont az európai részből származik. Nyilvánvaló, hogy komoly átszervezésekre van szükség. A SZUTA Szibériai Tagozata és Távol-Keleti Tudományos Központja aktivan közreműködik a mezőgazdaság komplex fejlesztésében, többek között a lakosság állati termékekkel és zöldségfélékkel való ellátásában. A Mezőgazdaságtudományi Akadémiával együttműködésben kutatja a Tagozat az agráripari komplexumok fejlesztésének problémáját. A szibériai gabonatermesztésben nem használnak ásványi műtrágyát, csak a mesterséges kulturáknál. A helyi műtrágyatermelés lehetővé tenné a szibériai mezőgazdaság termelékenységének növelését. A foszfor- és a káliumtartalmu műtrágyák ásványbázisának megteremtésére az Urálon tul kinálkozik lehetőség. A terület népgazdasági problémái elválaszthatatlanok a társadalmi problémáktól. Az utóbbi években sokat tettek a szakemberek megnyeréséért: növekedtek a munkabérek, lakótelepeket és szociális-kulturális létesítményeket épitettek, sokat tettek az életkörülmények javitásáért. De a lakással való "ellátottság" a szibériai városokban még alacsonyabb/ mint az európai részen. Jelentős a lemaradás az egészségügyi ellátottságban, a gyermekintézmények és a közmüvesités területén. Nagy hiány van falun munkaerőben, ezért aktivabban kivánnak munkálkodni a megfelelő életfeltételek megteremtésén, hogy csökkenjék a falusi lakosság migrációja. Szibéria gazdasági kiaknázásának hatalmas feladata a hosszútávra szóló döntések mélyenszántó tudományos kidolgozását és előkészítését igényli. A Szibéria fejlesztésének fő irányaira vonatkozó kutatásokat más témákat túlszárnyaló ütemben kellene folytatni — vagyis sokkal nagyobb arányban kellene részesednie a K+F munkákból és a káderképzésből. A jelenlegi helyzet azonban egészen más. Szibéria a K+F munkákból 4 $-kal, a ve84
