Tudományszervezési Tájékoztató, 1979

1. szám - Figyelő

ugyanezen terület szakemberképzése között fennáll. Mivel az előbbi az Iparügyi Minisztérium, az utóbbi pedig az Oktatásügyi Minisztérium hatáskörébe tartozik, a szakemberellátottság soha nem felel meg az igényeknek. Meglehet, csak vágyálom, hogy az angol parlament képes legyen dönteni a kutatások prioritásának kérdésében, de talán jogos követelmény, hogy legalább a kormány által javasolt programokról véleményt tudjon alkotni. — Research and government. /Kutatás és kormány Nagy-Britanniában./ = The Economist /London/,1978.jul. 29. 67-68.p. Az irinylésre méltó j a p á n о к Közismert, hogy noha nem a japánok találták fel az informatikát, és két évvel ezelőtt az amerikaiaktól tanulták el a félvezető memóriák uj elvét, a következő évben már több ilyen memóriát adtak el az Egyesült Államokban, mint amennyit ott helyben termeltek. A japánok sikerének titka —többek között— a franciákat is izgatja. Mig a franciák kitartóan keresik az uj ötleteket, a japánoknál szünet nélkül "teremnek" az ötletek, u j e lképze lések. Japán feltűnő erőfeszítések nélkül képes volt a tudomány és az ipar egy ségének megalkotására, növekedését az ujitásokra alapozza, és ugy "főzi le" nyugati konkurrenseit, hogy saját fegyvereiket forditja ellenük. Á japánok nem nagyképűek, nem képzelik, hogy ők maguk képesek mindent fel- és kitalálni. Bárhol a világon felmerül egy érdekes gondolat, a japánok rögtön bejelentik vásárlási szándékukat. Meggyőződésük ugyanis, hogy bárkinél jobban tudják majd hasznosítani az uj gondolatot. Bizonyltja ezt az is, hogy amikor 1945-ben Japán elhatározta az acélipar fejlesztését, tanulmányozta a francia eljárásokat,majd francia licenceket vásárolt; néhány évvel később a francia technikákkal már lényegesen jobb eredményeket ért el, mint maguk a franciák. A japán helyzet egyik jellemzője, hogy az ötletet éppolyan nyersanyagnak tekintik, mint a többit. Az ötlet csak annyit ér, amennyi hasznot hoznak majd a műszerek, termékek. Az oktatás célja mindenkor a konkrétum, a gyakorlat szolgálata; Japánban nem "széplelkeket" nevelnek, hanem hasznos embereket. Az ország leghíresebb egyetemén, a Tokióin, 2 000 műegyetemistára 600 elvont tudományt hallgató tanuló jut. Jelentős áldozatokat sem sajnál Japán a tudománytól: az 1976.évi kutatási költségvetés például kétszerese volt a franciának — és ez igen jelentős különbség, ha meggondoljuk, hogy a francia költségvetés mekkora részét forditják ür- és katonai kutatásra, amivel Japánban egyáltalán nem foglalkoznak. A japán laboratóriumokban 488 000 személy dolgozik, Franciaország kutatóinak száma 98 000. Vannak azonban a csodálatos japán fejlődésnek árnyo ldalai is: az ipari fejlődés érdekében kénytelenek voltak feláldozni a mezőgazdaságot, a tiszta vizet és a tiszta levegőt. A levegő szennyezettsége már egészségkárosító méreteket ölt, a zsúfoltság a városokban és a tömegközlekedési eszközökön az európaiak számára elképzelhetetlen és szinte elviselhetetlen. A japán állam igen jól megszervezte a kutatások értékelését és értékesités-ét. A Japán Kutatás Fejlesztési Társaság fennállásának 16 évében a laboratóriumi kutatási eredményeket juttatta el a felhasználókhoz. Kiválasztják a legfontosabb, legérdekesebb kutatási témákat, mégpedig három kritérium alapján: társadalmi igények /jólét, energia, erőforrások/, piaci igények, összehasonlítás egyéb, hasonló célt szolgáló eljárásokkal. A kutatási eredmény megvalósítására a társaság szerződést köt iparvállalatokkal, és csakis a siker esetén visszatérítendő előleggel segiti a munkálatokat. Jelentős szerepet játszik a társaság kutatási szabadalmak és licenciák "közvetitőjeként" is: megkeresi a legmegfelelőbb ipari, kereskedelmi partnert, és a közvetítésért a bevétel 10 %-át tartja meg, a többit a feltalálónak továbbitja. A vállalati kutatások finanszírozásában, a bankhitelek szavatolásában fontos szerepe van a Külkereskedelmi és Ipari Minisztérium által két éve létesített, magánvállalatokkal, bankokkal közösen fenntartott központnak. Működnek egyéb, a kutatási eredmények gyakorlati alkalmazását segitő, műszaki ujitásokat értékelő, technológia-átadásra ösztönző 83