Tudományszervezési Tájékoztató, 1979

1. szám - Figyelő

ket többnyire az országon belüli laboratóriumok kutatómunkájának köszönhetik, és meglepően kis szerepe volt a multinacionális vállalatoknak. Az ötvenes évektől kezdődően —amikor kiderült, Amerikában kétszer annyiba kerül egy kutatólaboratórium fenntartása, mint Európában— számtalan amerikai vállalat létesitett leányvállalatokat, kihelyezett kutatóintézeteket. A vállalkozás nem bizonyult túlzottan sikeresnek: a legtöbb laboratóriumot hamarosan fel kellett számolni, a néhány megmaradt pedig olyan cégekhez tartozik, melyek évtizedes tradiciókkal és tapasztalatokkal rendelkeztek e téren

(és mesterien értettek a multinacionális cégek vezetésének nehéz feladatához. A multinacionális kutatás sikere ugyanis azon áll vagy bukik, megtalálja-e a vezetőség a központi irányítás és a decentralizált kutatói szabadság között az arany középutat, s eléri-e ilymódon, hogy az egész többet érjen, mint az egyes alkotó elemek összege. Csak ebben az esetben jár a multinacionális kutatás akkora haszonnal, ami fedezi a vezetés és a gazdálkodás bonyodalmaival kapcsolatos többletkiadásokat . Az átmeneti nehézségek ellenére korai lenne még megkongatni a lélekharangot az amerikai K+F fölött; az iparvállalatok nagy kutatási tapasztalata, döntéshozatali gyakorlata, a vállalatok rugalmassága és mozgékonysága a biztosíték arra, hogy a távolabbi jövőben az Egyesült Államok újra az élre törhet. — SPEISER,

A.P.: Sorge der USA um ihre Wissenschaft und Technik. /Gondban van az Egyesült Államok az amerikai tudomány és technika fejlődése miatt./ = Neue Zürcher Zeitung, 1978.aug.27/28. 9-Ю.р. B.J. A tudomány- és technikafejlesztési folyamat irányításának mechanizmusa A tudomány tervszerű fejlesztésének szükségessége, a kutatási eredmények bevezetésének megszervezése különösen éle sen veti fel a tudomány— és technikafejlesztési folyamatok gazdasági irányításának problémáját. Lényegében arról van szó, hogy ki kell dolgozni az objektiv gazdasági törvényszerűségek leghatékonyabb felhasználási formáit és módszereit. Figyelembe kell venni, hogy a tudomány- és technikafejlesztés folyamatai irányításának gazdasági mechanizmusa nem stabil. Fejlesztésének szükségessége a termelőerők és a termelési viszonyok fejlesztésével és tökéletesítésével kapcsolatos. A gazdaságfejlesztés jelenlegi szakaszára a Szovjetunióban a népgazdaság társadalmasításának magas foka, a kapcsolatok és az összefüggések sokasodása és az egyre bonyolultabb gazdasági viszonyok jellemzőek. A tudomány- és technikafejlesztés irányításának mechanizmusa bonyolult és sokrétű; komplex rendszert alkot, amely, többek között, a következő alrendszerekbő 1 áll: Tervezés, finanszírozás, gazdasági ösztönzés, irányitásszervezés, hitelezés. Mindezek az elemek kölcsönösen összefüggenek egymással. Ennek következtében a mechanizmus felépítésénél komplex eljárás szükséges. A modern körülmények között az irányító, de főleg a tervező tevékenységnek népgazdasági realizálásra kell irányulnia. így a szovjet elektrotechnikai iparba bevezetett gazdasági irányítási rendszer lehetővé teszi a termelés hatékonyságának lényeges növelését. Növekedett mind a kollektívák mind az egyes munkások érdekeltsége a tudományos-műszaki haladás meggyorsításában, nőtt az uj technika bevezetéséből származó népgazdasági nyereség, rövidült a létrehozás és a bevezetés időtartama. A bevezetésből származó népgazdasági haszon 1974—re /I968hoz viszonyítva/ ötszörösére, a kilencedik ötéves terv alatt pedig —a nyolcadikhoz viszonyítva— négyszeresére növekedett. A legmagasabb kategóriába sorolt termékek részaránya az elektrotechnikai ipar részesedéséből a kilencedik ötéves terv időszaka alatt, a nyolcadikhoz viszonyítva, háromszorosára növekedett. 1976-ban a termékek egyharmada szerezte meg a Minőség Jelét. A legmagasabb kategóriába sorolt termékek átlagos évi növekedése I969-I976 között 34 %-ot tett, ugyanakkor a termelés összvolumenének növekedése évi 8,5 %-os volt. E rendszer alapvető sajátosságai: konkrét munkák finanszírozása az intézmények fi81