Tudományszervezési Tájékoztató, 1979

1. szám - Szemle

2/ Milyen határai lehetnek ennek a folyamatnak? Schulze számitásai szerint 1970 óta egy-két év alatt megkétszereződött az NDK-ban az elektronikus adatfeldolgozás iránti igény. A CERN nyugat-európai magkutató központjában két év alatt több mint kétszeresére nőtt az adatállomány elektronikus feldolgozásának igénye. Vannak olyan problémák, melyek megoldása egyszerűen elképzelhetetlen a számitógépek nélkül: bonyolult összefüggések szimulációja, adatbankok szervezése stb. A kutatásban használt automatizált információ-feldolgozás elméleti vizsgálatára azért van szükség, mert a jövőben a számitógépes módszerek terjedése meghatározza a műszertechnikai, softviare-technikai és káderfejlesztési koncepciókat. Ezenkivül tudományelméleti, módszertani szempontból is lényeges a legfontosabb tudományos módszerek /kisérletezés, szimuláció stb./ információ-központú vizsgálata, valamint annak empirikus igazolása, megegyezik-e a szakterületek és az adatfeldolgozás diszciplínájának problémaköre. A korszerű automatizált információ-feldolgozó berendezések a szellemi munka ésszerűsítésének, intenzifikálásának eszközei. Lehetővé teszik, hogy költséges kisérletek helyett szimuláció utján ellenőrizzenek hipotéziseket — bár nem szabad szem elől téveszteni, hogy a szimulációs eredményeket kísérletileg is ellenőrizni kell. A kisérleti módszerek racionalizálására, hatékonyabbá tételére, szimulációs módszerek alkalmazására a legkülönbözőbb területeken nyilik mód: az előkészítéstől /anyagi és pénzügyi eszközök tervezése, kisérleti tervezés statisztikai módszerekkel/ a megvalósításon keresztül /megfigyelés, regisztrálás, paraméterek és körülmények megváltoztatása/ egészen az eredmények interpretálásáig /az adatok kiértékelése/. Az információ-feldolgozás automatizálása gyorsabbá és hatékonyabbá teszi ezt a fontos tevékenységet, de valamennyi részmunka elvégzésére a számitógép egymagában nem képes — azt kell körültekintően megállapítani, hogyan egyesitsék a specifikus emberi információ-feldolgozás előnyeit és teljesítőképességét az automaták teljesítményével. AZ INFORMATIKA Az automatizált információ-feldolgozás csakis akkor válhat a kutatási hatékonyság növelésének eszközévé, ha tudományelméleti, szervezéselméleti és módszertani megalapozottsággal dolgozzák ki az információ-feldolgozás folyamatainak és rendszereinek alapvető kérdéseit. Ez a szükségszerűség hivta életre a társadalomtudomány jellegű diszciplínát, az informatikát, amely tipikus határtudomány , egyesiti magában a matematikai-természettudományos és a társadalomtudományos szemléletmódot és módszertant. Ezzel egyidőben kialakult az információ-technika is, mely kialakítja a konkrét információ rendszerek megvalósításának és vizsgálatának rendszerelemző módszereit. Egyre inkább előtérbe kerülnek az információ feldolgozás szervezésének problémái; a szemantikus és szintaktikus /emberi és gépi/ információ feldolgozás összefüggéseinek tudományos elemzése alapul szolgál az információ-rendszerek kialakításához. A szervezéssel kapcsolatos elemzések rámutattak, hogy az információ-rendszerek nem homogének. Elsősorban azért, mert a szemantikus és a szintaktikus információ-feldolgozás keveredik az információ-rendszerekben. Másodsorban a különböző tipusu automatizált információ-rendszerek együttes használata teszi hatékonnyá az információ-rendszert. Az első és a második megállapításból következően különféle e m ber-gép kommunikációs rendszereket kell kiépíteni. Az ember-gép kombináció kidolgozásakor fellépő szervezéselméleti problé2/ SCHULZE,

W.: Wissenschaftliche Forschung und elektronische Rechentechnik. /Tudományos kutatás és elektronikus számítástechnika./ Berlin,1975,Akademie Verlag. 139 p. /Beiträge zur Forschungsmethodik 21./