Tudományszervezési Tájékoztató, 1979
1. szám - Szemle
mák attól is függnek, a felhasználó egyetlen számitógépet, vagy egész számitógéprendszert alkalmaz-e. Az automatizálás tulajdonképpen a negyvenes években kezdődött a számtani müvele tek automatizálásával. Az ötvenes és különösen a hatvanas évek során erősen megnőtt a tudományos intézményekben alkalmazott számitógépek mennyisége. A nagy számitógépek mellett egyre többen használtak kis- vagy miniszámitógépeket, programozható asztali számitógépeket. Az egyre költségesebb és bonyolultabb laboratóriumi kísérletek szükségessé tették a kísérletes kutatások automatizálásának kialakítását. Az első eredményeket a hatvanas évek közepe táján miniszámitógépekkel érték el. A hetvenes években az alrendszerként kiválóan alkalmazható mikroszámítógépek terjedtek el, s a fejlődés további utja a számitógép-hálózatok kiépitése. A FEJLŐDÉS IRÁNYAI A kutatás szolgálatában álló automatizált információ-feldolgozás fejlődési irányai a következőképpen rajzolódnak ki: - Komplex rendszerek /számitógép-hálózatok, multiprocesszorok, disztributiv rendszerek/ kifejlesztése, hierarchikus rendszerek kifejlesztése /mikroszámítógépek a lkalmazásával/. - Önálló nagy számitógépek egy-egy egyetem, akadémiai intézet stb. kiszolgálására /jelenleg ez a monoszámitógép-Uzemeltetés a legelterjedtebb/. - Kis vagy miniszámitógépek központi egységként való alkalmazása terjedelmes és komplex kísérletek szabályozására és irányítására. - Mikroszámítógépek alkalmazása a decentralizálás és a miniatürizálás jegyében. Ujabban a mikroszámítógépeket közvetlenül beépítik a mérőműszerekbe; alkalmazhatók továbbá az alrendszerek irányításában és szabályozásában. - Programozható zseb- és asztali számitógépek alkalmazása. Az utóbbi években olyannyira fokozódott ezen tipus teljesítőképessége, hogy lassan a laboratóriumok és intézeti részlegek nélkülözhetetlen, szabvány berendezései lesznek. Az automatizált információ-feldolgozás fejlődését jellemzi a számitá si sebesség fokozódása és a rendelkezésre álló tárolóhely növekedése — ezek a folyamatok befolyásolják a szervezési formákat is és továbbfejlesztik az informatika elméletét is. A számítástechnika alkalmazására —akárcsak más kutatási műszerek alkalmazása esetében— háromféle szinten nyilik lehetőség: - Felső szinten univerzális nagy számitógépeket és számitógép komplexumokat alkalmaznak, egyetemi vagy akadémiai méretekben. - Középső szinten kis- vagy miniszámitógépeket alkalmaznak a kutatóintézetekben tudományos-műszaki számitások végzésére, kísérletek szabályozására és irányítására. - Az első szintet a tudományos műszerekbe beépített mikroszámítógépek, a programozható zseb- és asztali számitógépek képviselik, melyek minden intézeti részlegben, osztályon megtalálhatók. 3/ FUCHS-KITTOWSKI.K. - KAISER,H. - TSCHIRSCHWITZ,R. - WENZLAFF ,B.: Informatik und Automatisierung. /Informatika és automatizálás./ Berlin,1977. 62