Tudományszervezési Tájékoztató, 1979

1. szám - Szemle

AUTOMATIZÁLT INFORMÁCIÓFELDOLGOZÁS A KUTATÁSBAN

1' Az automatizálás hatása — Az informatika A fejlődés irányai. A tudomány információ-központú vizsgálata azért lényeges és érdekes feladat, mert a tudományos ismeret csakis az emberi tudatban jöhet létre az objektiv valóság visszatiikrözése folyamán és annak eredményeként. Ilyen értelemben minden tudományos tevékenység az információ-szerzés, -elemzés, -tárolás és -feldolgozás bonyolult folyamataiból áll. A tudomány bonyolult, dinamikus információ-rendszerén belül több komplexum különböztethető meg. Az első komplexumot a tudományos munkafolyamatok tartalmának és anyagiműszaki előfeltételeinek irányitása, tervezése alkotja. A második komplexumba a kollektíván belüli információs kapcsolatok tartoznak /terjedelme és komplexitása a kollektive méreteitől és földrajzi elhelyezkedésétől függ/. A harmadik komplexumhoz a társadalom tudásszintjéhez kapcsolódó információkat sorolhatjuk /információs dokumentáció, tény- és adatkeresés/. A negyedik komplexum részei az információ-keresés és információ-ellenőrzés, szimuláció, megfigyelés, mérés, felmérés stb. utján. AZ AUTOMATIZÁLÁS HATÁSA Az információ rendszer hatékonyságát negymértékben növeli az automatizált információ feldolgozás, amely magával hozza a tudományos munka intenzitásának fokozódását is. Az automatizált információ-feldolgozás nemcsak egyes munkafolyamatok ésszerűsítésére szolgál, hanem ennél sokkal jelentősebb szerepet játszik mint az ismeretszerzés eszköze. Megválaszolásra vár néhány fontos kérdés: hogyan hat a tudományos diszciplína fejlődése és a fokozódó matematizálódás a számitógép kapacitás növekedésére? 1/ LEMGO,

К.: Entwicklungstendenzen des Einsatzes der automatisierten Informationsverarbeitung in der Forschung. /Az automatizált információ-feldolgozás fejlődési tendenciái a kutatásban./ = Wissenschaftliche Zeitschrift der Humboldt Universität zu Berlin, Gesellschaft-Sprachwissenschaftliche Reihe, 1977-5.no. 637-640.p. 60