Tudományszervezési Tájékoztató, 1979

1. szám - Szemle

INTÉZETIRÁNYÍTÁSRÓL—SZUBJEKTÍVEN (Tíz év tapasztalatai az MTA Szociológiai Kutatóintézetében) KULCSÁR KÁLMÁN az MTA Szociológiai Kutatóintézetének igazgatója Néhány adat — Tematikai koncentráció - kutatási kooperáció — Tervezés és kutatásirá nyitás — A kutatók és az adminisztráció A vitákról. 1969.január elsején, tehát a tudománypolitikai irányelvek kiadásának esztendejében, kaptam megbizást az MTA Szociológiai Kutatóintézete /akkor még Kutatócsoport/ vezetésére. Az akkor kialakitott koncepcióm a marxista szociológia társadalmi funkciójáról, a szociológiai kutatások elméleti és szervezeti kérdéseiről, nemkülönben a ku tatóhely irányításáról igy a tudománypolitikai irányelvek kimunkálása idején formálódott ki. Ami a szociológia társadalmi helyéről, funkciójáról vallott nézeteimet illeti, azt 1969 márciusában a Társadalmi Szemle hasábjain kifejtettem. Ami azonban a z intézetirányitást illeti, az alapelvek —noha voltak bizonyos elgondolásaim— jórészt a gyakorlatban formálódtak. Néhány tapasztalatomról ezúttal számolok be. NÉHÁNY ADAT Mielőtt azonban erről szólnék, röviden meg kell emliteni az intézet tizéves fejlődésének néhány adatát és jelenségét. Az újjászervezett kutatói munka és az első eredmények elismeréseképpen az MTA akkori főtitkára, néhai Erdei Ferenc kezdeményezésére 1971-ben a kutatócsoportot kutatóintézetté szervezték át. Az átszervezéssel az intézet belső strukturája /tudományos osztályok stb./ is kialakult; ez a szervezeti felépités alapvonásaiban lényegében azóta is változatlan maradt /jelenleg négy tudományos osztály keretében dolgozunk/. Az 1969-ben kialakitott hároméves tudományos kutatási tervhez képest, amely még bizonyos fokig összefogta —bár már uj tendenciák érvényesitésével— a folyamatban levő kutatásokat is, az azt követő négyéves tervben már jelentősebb koncentrálódás következett be —olyan kutatásoké, amelyek már kapcsolatot találtak a gyakorlathoz—; a jelenleg hatályban levő ötéves kutatási terv pedig már teljes egészében az OTTKT kutatási főirányaiból, illetőleg az MSZMP KB Agitációs és Propaganda Bizottságának ajánlásaiból következő feladatokat tartalmazza. Az intézet kutatómunkája tehát teljes egészében fontos társadalmi feladatokkal kapcsolatos problémák feltárására és lehetőség szerinti megoldására irányul. A kutatások területén bekövetkezett változásokkal együtt azonban megnövekedtek az intézet kutatási feladatai is; ezt jelzi egyébként, hogy 1969-hez viszonyitva, ami dőn a kutatásra és fejlesztésre 54-9 4-00 Ft-ot forditottunk, ez az összeg 1978-ban már A 370 ООО Ft-ra növekedett. Ezzel kapcsolatban nagyon lényeges körülmény, hogy ugyanezen idő alatt az intézeti létszám durván számitva csak kétszeresére nőtt /jelenleg 63 fő az intézeti létszám, a félállásuakat nem számitva/, és ez a létszám 1969-hez viszonyitva a /kutatási összegben kifejezhető/ feladatok nyolcszorosát látja el. Csak nem hasonló arányú növekedést jelentenek a szerződéses feladatok is, amelyek vállalá sa általában közvetlen kapcsolatot jelent a kutatás és a kutatást felhasználók között