Tudományszervezési Tájékoztató, 1979

1. szám - Szemle

A TUDOMÁNY- ÉS KUTATÁSSZOCIOLÓGIA LEGÚJABB EREDMÉNYEI

1

7 Az 1477-ben alapitott Uppsalai Egyetem látta vendégül 1978.augusztus 14—19. között a világ szociológusait. E falak között valaha olyan világhirességek dolgoztak, tanitottak mint Carl von Linné és Anders Celsius. Svédország idáig —1901 óta— öszszesen 19 Nobel-dijat kapott, ebből 7 jutott az Uppsalai Egyetem kutatóinak. Theodor Svedberget 1926-ban kémiai Nobel-dijjal tüntették ki a diszperz rendszerek kutatásáért. Tanitványa, Arne Tiselius 1948-ban kapta meg ezt a neves elismerést, elsősorban a protein szérum komplex természete kimutatásáért. Két Nobel-békedijasuk: Nathan Söderblom és Dag Hammarskjöld mellett két orvosi dij is került erre az egyetemre: 1911ben Allvar Gullstrand, 1914-ben pedig a magyar származású Bárány Róbert voltak a kitüntetettek. A fizikus Karl Siegbahn 1924-ben került fel a Nobel-dijasok listájára. Nos, ebben a tradiciókban gazdag, intellektuálisan izgalmas környezetben jöttek össze a világ szociológusai /közel négyezren/, hogy megvitassák, melyek "A társadalmi fejlődés utjai?". 5 plenáris ülésen, 1? munkacsoporton, 12 szimpóziumon, 34 kutatási bizottsági ülésen, 27 ad ho

c értekezleten, 15 speciális szakmai-társasági ,öszszejövetelen mintegy másfélezer előadás bemutatására és megvitatására került sor. Ebből a hatalmas és szinte áttekinthetetlen anyagból e cikkben mindössze egyetlen területről, a tudomány- és kutatásszociológia legújabb eredményeiről kivánunk szólni. A TUDOMÁNYSZOCIOLÓGIA TÖRTÉNETI TANULMÁNYOZÁSA A Tudományszociológiai Kutató Bizottság összesen hét ülést tartott a Világkongresszus alatt. Az l.sz. ülés —Bemard Barber /USA/ elnökletével— "A tudományszociológia történeti tanulmányozása" cimet viselte. Ezen a következő előadások hangzottak el: Terry Shinn /Anglia/ empirikus vizsgálat alapján az 1908-1914 közötti időszak francia fakultási rendszerének intézményi változásairól és kutatási potenciáljáról számolt be. Elisabeth Crawford /Franciaország/ a Nobel-dijakról és a nagyobb európai akadémiák dijairól adott elő, azt fejtegetve, hogy ezek a dijak a századfordulón főleg a tudomány patronálásának formáit jelentették. Presztízsnövelő, elismerő-minősitő jelentést csak később kapott. Stuart Blume /Anglia/ hozzászólásában éppen azzal foglalkozott, hogy mennyiben változott az évek során a Nobel-dij funkci1/ IX. Szociológiai Világkongresszus, Uppsala, 1978.augusztus 14—19. 35 A tudományszociológia történeti tanulmányozása — Tudomány és etika — A tudományos ismeretek szociológiai elemzése — Tudomány és politika — A kutatás kutatása -- Nemzetközi összehasonlító vizsgálatok — Szervezeti-adminisztrativ fejlemények — Tanulságok.