Tudományszervezési Tájékoztató, 1979

1. szám - Szemle

bevételeikből fedezik kiadásaikat, általában a vállalatokra érvényes formában adóznak /de pl. eszközlekötési járulékot nem fizetnek/, és fejlesztéseiket is saját erőből kell biztosítaniuk. Ezekben az intézetekben olyan kutatási-fejlesztési tevékenység folyik, amelynek célja konkrétan meghatározható, eredménye általában valamilyen produktumban , eljárásban jelentkezik, eredményessége —gazdasági eszközökkel— mérhető , elbirálható. A megrendelések forrása döntő részben a különféle központosított alapokból származik. VÁLLALATI K+F RÉSZLEGEK Kutatás-fejlesztési tevékenység folyik még nagy vállalatok, trösztök keretein belül működő laboratóriumokban, kutató-fejlesztő részlegekben. Ezek nem önálló gazdálkodó szervek, hanem a vállalaton belüli szervezeti egységként az adott vállalat —esetleg iparág— fejlesztési elképzeléseit alátámasztó kutatási tevékenységet végeznek. Az itt folyó kutatásokat a termelési költségek, vagy a vállalati fejlesztési alap terhére finanszírozzák. Annak ellenére, hogy rendszerüket, szervezetüket illetően a vállalati kutatófejlesztő részlegek a legkevésbé fejlettek, tevékenységük távolról sem igy bírálható el. Amellett, hogy jelentőségük a jövőben még fokozódhat, már eddig is komoly eredményeket értek el. Ennek legfőbb oka az, hogy "termelés-közeiből" látják a kutatásfejlesztés feladatait, közvetlenül érzékelik az igényeket, és eleget kell tenniük a vezetés által megfogalmazott követelményeknek, —vagyis a termelés, a piac oldaláról jelentkező— igényeknek. Érdekeltségük tulajdonképpen egybevág a vállalat egészének érdekeltségével, munkájuknak a termelésben megjelenő eredményét közvetlenül, szinte azonnal érzékelik, élvezik. ÖSZTÖNZÉS, ÉRDEKELTSÉG A kutatás-fejlesztés szervezeti formái után érdemes néhány szót szólni az érdekeltségről, amely —ugyanugy, mint más területeken— nagymértékben segítheti a kutatási cél megvalósítását, de érdektelenséget is kiválthat, sőt a nem megfelelő szabályozás negativ ösztönzést is eredményezhet. Elöljáróban két gondolat: - Csak a lényeges vonásokról szólunk, mivel az ösztönzés minden részletét nehezen lehetne elemezni —különösen azzal az igénnyel, hogy ne csak a Magyarországon, hanem a valamennyi szocialista országban kialakult érdekeltségi rendszert megtárgyaljuk. - Amennyire főbb vonalaiban egységes a kép a szocialista országokban a finanszírozási források, gyakorlat és a szervezetek tekintetében, annyira nagy szórás tapasztalható az érdekeltséget előmozdító módszereket illetően. Mikor tekinthető megfelelőnek a kutatás-fejlesztés érdekeltségi rendszer? Akkor, ha - az alapvető célok megoldására ösztönöz; - a különböző "sulyu" feladatokhoz eltérő mértékű érdekeltség kapcsolódik; - az előnyök nem automatikusan, hanem a feladatok ellátásától függő mértékben érvényesülnek; - a feladat szűkebb értelemben vett megoldásán tul, az eredmény gyakorlati megvalósítására is ösztönöz; 21