Tudományszervezési Tájékoztató, 1979

1. szám - Szemle

- volumenében elegendő ahhoz, hogy a népgazdaság egyéb területeinek esetleges elszivó hatását ellensúlyozni tudja; - nem kizárólag személyi, hanem kollektiv, intézményi érdekeltséget is teremt. E korántsem teljeskörü felsorolás alapján azt kell megállapítani, hogy az érdekeltség egyetlen országban sem optimális /még ha zánkban sem, ahol pedig a legjobbnak tűnik/. Ezen a területen van a legtöbb tennivaló A vállalati rendszerben gazdálkodó intézeteknél, illetve vállalatoknál objektiv körülményként "mindössze" azt lehet elmondani, hogy a kutató-fejlesztő tevékenység nem élvez megfelelő preferenciát. A vállalatokra ér vényes általános szabályozások —kevés kivételtől eltekintve— ezekre a szervezetekre is hatályosak, kiemelt érdekeltséget lényegében nem élveznek. Sajnos azonban szubjektiv okok is közrejátszanak, és ezek hatására még a szabályozás pozitiv elemei sem mindig jutnak érvényre. /Pl. a feladat kijelölése nem mindig szerencsés; a hozzárendelt anyagi eszközök többször nem reálisak; az értékelés nem objektiv./ Tehát itt sem csak a szabályozás módosítására, hanem a fellelhető szubjektivizmus kiküszöbölésére is szükség lenne. A költségvetési rend szerint működő intézményekre jellemző, hogy az ösztönzést /természetesen a munkabérek mellett/ - a költségvetésben a feladattól független mértékben megállapított jutalomkeret , - az esetleges, bizonytalan, és a feladathoz ugyancsak nem kapcsolódó bér- és egyéb pénzmaradvány jelenti. Ezt az ösztönzési lehetőséget egészíti ki a külön vállalt szerződéses tevékenység "maradványából" származó érdekeltségi lehetőség. A szerződéses munkák viszont igen sok esetben kifogásolhatók, mert —pozitiv vonásai mellett— nem mindig a legfontosabb feladat irányába terelik a kutatást, az értékelés nem mindig a feladat ellátásának minőségéhez iga zodik, a gyakorlati megvalósítást csak szük körben segiti stb. Magyarországon a költségvetésben a béralap 1-5 %-a a megter vezhető jutalom és a bérmegtakarítás is felhasználható —a tárgyévben, vagy felülvizsgálat után a következő évben— jutalmazásra. A dologi pénzmaradvány is átvihető a következő évre. A szerződéses munkák maradványa személyi és anyagi ösztönzésre szolgál, abból jutalom, szociális, kulturális, sport célok га lehet kifizetéseket teljesíteni és egyéb fejlesztéseket megvalósítani. Néhány tárca-előirástól eltekintve, a jutalomnak személyi korlátja nincs, de ku tatóintézeteknél a jutalmazásra fordított összeg a béralap 25 %-át /intézeti szinten/ nem haladhatja meg. Bulgáriában a költségvetésben megtervezhető jutalom 5-25 %, de a személyenként maximált felső határ a munkabér 50 %-a. A tervteljesités arányában csökkentik a jutalmazás lehetőségét /5 %-os tervlemaradás esetén jutalom már nem fizethető/

1. Az iparnak átadott, és ott bevezetett kutatási eredményekből is reszesedik a kutatóintézet; ennek a terhére évente a havi bér 15-85 %-a fizethető ki jutalomként. Csehszlovákiában a béralap 3 %-a forditható jutalmazásra. A béralapból elért megtakarítás —csak a tárgyévben— premizálásra forditható A szerződéses tevékenység árbevételéből 6 %-ot használhatnak fel intézetfejlesztési és anyagi ösztönzési célokra. Lengyelországban a költségvetés terhére végzett kutatásokat /bankhitel közbeiktatásával/ is nagyobb részben szerződéses kapcsolatok utján végzik; itt is képződik nyereség, ami részesedési és fejlesztési alapok ba kerül. A részesedési alap premizálásra, szociális, kulturális célokra és 22