Tudományszervezési Tájékoztató, 1978

1. szám - Szemle

AZ AMERIKAI TUDOMÁNYPOLITIKA EGY Ú3 SZAKASZ KÜSZÖBÉN" A tudomány, a technika és az emberiség jövője — Kormány és ipari kutatás — Habozás a Carter-kormány tudománypolitikájában. A tudomány igazság iránti elkötelezettsége nem menti fel a tudóst attql, hogy részt vegyen azokban a folyamatokban,amelyek során a tudományos ismeretek alkalmazásra kerülnek. Ez feladatokat ró az Egyesült Államok tudósaira is, ahogyan a japán vagy NSZK-heli, vagy a szocialista országok tudósai is komoly eredményeket értek és érnek el a tudomány alkalmazásában. Jelenleg azonban az Egyesült Államokban a közvéleményben a tudomány szerepével kapcsolatos bizalom és a tudományos elkötelezettség, ami feltétlenül szükséges a tudományos erőforrások mozgósításához, mintegy a tetszhalál állapotában van. Az elnökválasztás időszakát és az uj elnök tevékenységét azzal az érzéssel várta az amerikai tudós-közösség, hogy végre maga mögött tudhatja a nixoni időszak döntősképtelenségét és bizonytalanságait. Több kutató és műszaki szakember ugyanakkor kiváncsian, de kissé értetlenül figyelte, hogy az elnökválasztási kampányban gyakorlatilag szó sem esett az ország tudományos-műszaki politikájáról. Az uj elnöktől általában azt várták, ismerve, hogy maga is nukleáris szakemberként végzett az egyetemen és egy ideig ezen a területen dolgozott, hogy beiktatása után hamarosan sort kerit a legfontosabb tudományos-műszaki irányitó posztok betöltésére. Ehelyett azonban csak Bert Lance-nek, a Költségvetési és Közigazgatási Hivatal akkori igazgatójának nyilatkozata látott napvilágot. ' Eszerint az uj költségvetésben csökké nteni szándékoznak a kutatási és fejlesztési kiadásokat. Természetesen előbb-utóbb nem lehet tovább elodázni a tudománypolitikai kérdések és helyzet áttekintését sem, de Branscomb szerint ez hosszabb időt fog igénybe venni, mert a körülmények bonyolultabbak, mint amire az amerikai tudományos közösség számit. Ezzel kapcsolatban négy fő kérdés merül fel: mennyiben jelent reményt a tudomány és a technika az emberiség jobb jövőjének eléréséhez; elég felkészült-e az amerikai tudományos élet, hogy reagáljon a felvetődött problémákra; hogyan kell értelmezni a politikai vezetés habozását ennek a kapacitásnak a mozgósításában; végül, hogyan kell az amerikai tudományos-műszaki közösség alkotó és hagyományosan optimista jellegű energiáit a jelenlegi időszak valóban nagy kérdéseire forditani. 1/ BRANSCOMB,L.M.: Science in the White House: a new start. /А tudomány a Fehér Házban: uj kezdet./ = Science /Washington/, 1977.máj.20. 848-852.

p. 2/ Lance-nek 1977.szeptember 23-án távoznia kellett posztjáról pénzügyi manipulációkkal kapcsolatos vádak miatt. 61