Tudományszervezési Tájékoztató, 1978

1. szám - Szemle

A tizennyolc tagból álló Végrehajtó Tanács —melyhez még az elnök és a két alelnök csatlakozik— kéthavonként ül össze az Alapitvány működésével kapcsolatos döntések meghozatalára. A Hivatal, amely az elnökből, a két alelnökből és a főtitkárból áll, a tanács két ülése között biztositja az Alapitvány munkájának folyamatosságát. Az alapszabályzat igen rugalmas bizottsági- és munkacsoport-rendszert irányoz elő, amely lehetővé teszi, hogy a legváltozatosabb időközökben és feladatokra gyűljenek össze a szakemberek egy adott terület tanulmányozására. A szakértői csoportok összetételének meghatározása a Végrehajtó Tanács egyik fő feladata. A szakértői csoportok három kategóriáb_a sorolhatók: munkacsoportok, ad ho

c bizottságok és állandó bizottságok. A Végrehajtó Tanács az egyes javaslatok jelentőségének tanulmányozására munkacsoportokat hozhat létre. Meglehetősen gyorsan kell jelentést tenniük a tanácsnak, amely következtetéseik alapján határoz arról, szükség van-e a téma folytatására. Az ad ho

c bizottságokat két évre szervezik; ez elegendő időt biztosit számukra tudományterületük alapos áttanulmányozására, a legfontosabb problémák meghatározására és esetleges megoldások javaslására. A Közgyűlés hozzájárulásával tovább is folytatható az ilyen bizottságok munkája, s igy azok állandó bizottságokká válnak, de mandátumukat legalább öt évenként újravizsgálják. E strukture célja, hogy elkerüljék a nagyszámú munkacsoport megalakítását azelőtt, hogy tudnák, vajon a javasolt témában szükséges-e az Alapitvány támogatása. Az Alapitvány integrálhat struktúrájába már meglevő szervezeteket is, melyek szintén állandó bizottságokká válnak; ez történt az Európai Orvosi Kutatási Tanács /EMRC/ esetében is. KÖLTSÉGVETÉS A költségvetés az Alapitványt alkotó szervezetek hozzájárulásaiból tevődik össze. Összege 1977—ben kb. 3 millió frank, ami nem túlságosan jelentős, mivel nem a kutatások, hanem a kutatások koordinálásához szükséges intézkedések finanszírozására forditják. Magukat a kutatásokat az Alapitványt alkotó szervezetek költségvetéséből finanszírozzák. Különleges esetekben egyes tag-szervezetek elhatározhatják, hogy közösen vállalkoznak járulékos tevékenységekre is. Ezeket nem a közös, hanem egy speciális költségvetésből finanszírozzák, melyhez csupán az érdekelt szervezetek járulnak hozzá befizetéseikkel. AZ ALAPÍTVÁNY TEVÉKENYSÉGE Működésének első évében az Alapitvány kialakitotta azt a személyzetet, mely a főtitkárt segiti a különböző tevékenységek előkészítésében és megszervezésében. Ezt a munkát jelenleg egy nemzetközi jellegű kis csoport végzi. A Titkárság létszámnövekedése lehetővé tette az Alapitvány előtt álló feladatok részletesebb kidolgozását és diverzifikálását. Az alapszabályzatban rejlő lehetőségek kihasználása révén az Alapitvány tevékenysége fennállása második évében jelentősen megnövekedett. Számos szervezet azzal a céllal lép érintkezésbe az Alapítvánnyal, hogy csatlakozzék hozzá. Az Alapitvány azonban hivatalos kapcsolatot csak két szervezettel tart fenn /az előbb már emiitett EMRC-vel és a nyugat-európai természettudományi kutatási tanácsok konferenciájával — ESRC/, mivel ez a két szervezet céljait és intézkedéseit tekintve az Alapítványhoz hasonló szerepet tölt be, s mindkettő mintegy az Alapitvány előfutárának tekinthető. Az Európai Tudományos Alapitvány pl. tisztában van azzal, hogy a matematikai módszerek és a matematikai kutatások fejlesztése egyre több diszciplína számára létfontosságú. A matematikusok támogatásával tehát kettős célnak tesz eleget: a matematika tudományát is fejleszti, de az interdiszciplináris ágazatokat is segiti. 53