Tudományszervezési Tájékoztató, 1977
2. szám - Szemle
A TRANZISZTOR - ESETTANULMÁNY + Azok a fizikai alapelvek, melyek alapján a tranzisztort felfedezhették a félvezetőkutatások során alakultak ki. A félvezető jelenség első empirikus észlelése M.Faraday nevéhez fűződik /FK^/ /i839.V A félvezetőkutatás módszeres megindításának elméleti alapjait azonban csak F.Braun tevékenységének köszönhetjük.5/ Mindeddig a félvezető jelenséget inkább műszaki hibának, káros jelenségnek vagy rejtélynek tekintették, másrészt különböző nem kellően kimunkált elméletekkel magyarázták. Braun több évtizedes kutatásai alapján mindenekelőtt tisztázta, hogy az OHM-törvénytől eltérő, tehát nem—lineáris vezetőképesség okát nem hibás vagy pontatlan kisérleti berendezésekben kell keresni, hanem ez esetben anomál iáról van szó. Ez nagyjelentőségű tény, ' mert felhivta a tudományos körök figyelmét, hogy itt egy tudományos törvénynek: az Ohm törvénynek nem engedelmeskedő uj, ellentmondó jelenségről van szó! Már pedig Braun előtt is igaz volt, és azóta még szélesebb körben felismert tény, hogy az anomáliák módszeres vizsgálata rendszerint uj, eddig fel nem tárt területekhez vezet. De Braun itt nem állt meg, kutatásai alapján tovább pontositott. Kifejtette, hogy a félvezetőjelenség nem magyarázható elektrolitikus hatással vagy a levegő nyomásának változásával vagy akár termoelektromos feszültség keletkezésévelKiemeli továbbá az áramáthaladási helyek különös jelentőségét. Azt irja, hogy a jelenség meghatározói "az áthaladási helyek"—ben keresendők. 3/ Ezen a nyomon tovaindulva jut el legnagyobb jelentőségű megállapításához, nevezetesen: "Mindez azt mutatja, hogy az egész anomáliás jelenségnek a magyarázata a felület igen finom rétegeiben kell, hogy legyen".9/ /FKg, 1877/ A szokásos kutatási gyakorlatnak megfelelően ezek az eredmények hosszú ideig még hatástalanok maradtak. Ebben szerepet játszott, hogy a kor adott —még fogyatékos— tudományos ismeretei alapján Braun molekuláris szerkezeti változásokat is feltételezett a felületi rétegben. A kellő tudományos alapok híjával igy maradtak a Braun—féle előrejelzések hosszú időre felhasználhatatlanok. A maga korában sokkal kézenfekvőbb volt a Braun—féle kísérletek különös tartalmát bázisnak tekinteni. Ez közérthető, könnyebben reprodukálható és igy továbbfejleszthető is volt. Arról van szó, hogy Braun milyen anyagokkal kísérletezett, milyen feszültséggel dolgozott, milyen kisérleti eszközöket használt stb. Félvezető anyagként többek között galenitet, szelént és fémszulfidokat használt9/ Ezen a nyomon indult el az úgynevezett közvetlen ut. Braun tüs-kontaktusos kísérletei /FKj, 1874— + A tranzisztor eset-tanulmány Dr. Nagy András egy.adjunktus közreműködésével készült. /Budapesti Műszaki Egyetem, Elektromos Eszközök Tanszék./ 4/ FARADAY,M.: Experimental researches in electricity. /Kisérleti kutatások az elektromosságban./ London,1839. 439»§. 124.p. 5/ BRAUN,F.: Über die Stromleitung durch Schwefelmetalle. /Áramvezetés fémszulfidokban./ = Annalen der Physik und Chemie /Leipzig/, 1874. 6/ BRAUN,F.: Über Abweichungen vom Ohm-schen Gesetz in metallisch leitenden Körpern. /Eltérések az Ohm törvénytől fémesen vezető testekben./ = Annalen der Physik und Chemie /Leipzig/, 1877.1./237./ 96., 99-, 101., 107«, 109-p. továbbá BRAUN,F.: Über die Stromleitung — i.m. 559», 563.p. 7/ BRAUN,F.: Über die Stromleitung... i.m. 557-, 560.p. valamint BRAUN,F.: Über Abweichungen... i.m. 96., 103-, 109-P8/ "Die Erscheinungen sind jedenfalls meistens, wenn nicht immer, bedingt durch die Übergangsstelle." /А jelenségek többnyire minden bizonnyal, ha nem is mindig, az áthaladási hely által meghatározottak./ U.o. 98.p. . 9/ Uo. 103.p. 10/ Uo. 206
