Tudományszervezési Tájékoztató, 1977

1. szám - Figyelő

Tudománytani szimpózium Kijevben 1976. március 30 és április 2.között rendezte meg az Ukrán Tudományos Akadémia Kibernetikai Intézete a köztársaság tudományos—műszaki és gazdasági propaganda intézetével közösen a hatodik tudománytani és tudományos—miiszaki prognosztizálási szimpóziumot. A munkában több mint 700 tudós vett részt, akik a Szovjetunió 80 városából, illetve az NDK-ból, Bulgáriából és Lengyelországból érkeztek. A plenáris és szekcióüléseken közel száz előadás és hozzászólás hangzott el. Gluskov akadémikus beszámolójában az aktuális feladatokkal foglalkozott, hangsúlyozta a tudományos-műszaki haladás irányításával kapcsolatos módszerek tökéletesítésének fontosságát, részletesen áttekintette a K+F munkák tervezésének kérdéseit, a gazdaság—matematikai módszerek és az elektronikus számitógépek felhasználásának lehetőségeit, a cél-prog— ramos irányítási rendszer, a folyamatos prognosztizálás, a dinamikus, rugalmas tervezési rendszer megteremtésének perspektivikus megközelítését. Ujabb funkciókat javasolt az információs szerveknek: a legfontosabb megoldatlan problémák lajstromának összeállítását, a megoldásukhoz számba jöhető utak és lehetőségek, valamint a szervezők és kivitelezők körének felkutatását. Dobrov "A tudomány minőségének és hatékonyságának irányítása" c. előadásában az irányítás rendszer-modellje alapján tekintette át a tudomány hatékonyságának fő összetevőit, melyek között kiemelkedően fontos tényező a tudományos munkafolyamatok és -eredmények minősége. Az előadó a tudomány hatékonyságának és minőségének fokozásában több perspektivikus irányt fogalmazott meg: cél-programos komplex munkák kialakítása, műszaki—gazdasági megalapozásuk, tudományos-műszaki komplexumok és tudományos központok létrehozása, tökéletes módszerek kidolgozása a tudományos kutatói tevékenység ellenőrzésére. A további előadások, többek között, a tudományos potenciálnak a társadalmi termelés rendszerében betöltött helyével, a hatékonyság normatíva-rendszerének kidolgozásával, a tudományos-műszaki és a tudományos kisegítő személyzet létszámának optimalizálásával, az ágazatközi munkák irányítási formáinak megalapozásával, s eredményeik népgazdasági bevezetésével foglalkoztak. A szimpózium egyes szekciói a következő problémákkal foglalkoztak: 1. A tudománytan elméleti kérdései. 2. Tudományos-műszaki prognózisok kidolgozásának metodikája és szervezése. 3. Az informálási—előrebecslési rendszerek felépitése és működése . 4. A tudományirányitás információs, rendszertechnikai és matematikai ellátottsága. 5. A tudományirányitás gazdasági problémái. 6. A tudományirányitás társadalompszichológiai és szervezési problémái. 7. A tudományos kutatómunka tervezésének módszerei és formái. — KORENNOJ,A.A.: Informacionnűe, ékonomicseszkie i organizacionnüe problemü upravlenija i prognoziro— vanija nauki. /А tudomány irányításának és előrebecslésének információs, gazdasági és szervezési problémái./ = Naucsno-tehnicseszkaja Infcrmacija /Moszkva/,1976.2. szer.10.no. 37—38.p. „ „ Az európai kutatógárda káros korstruktu — rája Néhány országot kivéve, NyugatEurópában a K+F ráforditások növekedése nem tart lépést a kutatási ráforditások emelkedésével. Bár igaz, hogy csaknem valamennyi nyugat-európai országban sor került a kutatási költségvetés visszafogására, a kutatás költségeinek növekedéséhez azonban jelentős mértékben hozzájárul a kutatógárda к órának előrehaladásával fizetésének emelkedése is. Eltekintve attól, mekkora 78