Tudományszervezési Tájékoztató, 1977

1. szám - Figyelő

FIGYELŐ A tudományos-techni­kai forradalom és a társadalomtudományok: UNESCO konferencia 1976.szeptember 6-10.között Prágá­ban tartották "A tudományos-technikai for­radalom és a társadalomtudományok" témájú UNESCO konferenciát, amelyet a Csehszlo­vák Tudományos Akadémia az UNESCO égisze alatt szervezett meg. Az ötnapos konfe­rencián 15 ország képviselői vettek részt, többek között Gvisiani, a Szovjetunió Mi­nisztertanácsa mellett működő Tudományos és Műszaki Állami Bizottság alelnöke, Fedoszejev, a SZUTA alelnöke, Kröber, az NTA Tudományelméleti, -történeti és -szervezési Intézete igazgatója, Thring professzor /London University/, Dr.Stroet­man /NSZK Rendszertechnológiai Intézet/, Piganiol professzor /Sorbonne/, Mendel­sohn professzor /Harvard University/, Okamato professzor /Hősei University ­Tokió/, Hegazi professzor /University of Sana - Jemen/, Cissé professzor /Bamako University - Mali/. Magyarországot Szalai Sándor akadémikus képviselte. Megfigyelői minőségben jelen volt Ganovszki akadémi­kus /Bulgária/, a Fillzófiai Társaságok Nemzetközi Szövetségének elnöke, S.o. Mills /Nagy-Britannia/, az Európai Tár­sadalomtudományi Koordinációs és Dokumen­tációs Központ képviselője és mások.' A konferencia feladata az volt, hogy megítélje a tudományok szerepét és lehetőségeit korunk társadalmai legége­tőbb problémáinak megoldásában /pl. a kü­lönböző társadalmi rendszerű államok bé­kés egymás mellett élésének kérdései, a tudományos-technikai forradalom ökológiai következményei/. A tárgyalások témája volt továbbá az emberi élet anyagi bázisának gyors fejlődéséből, a társadalom és a természet kölcsönös kapcsolatából adódó legfontosabb távlati kérdések. A széles skálájú témakörnek megfelel a résztvevők összetétele is: filozófusok és szocioló­gusok mellett ott voltak a természettudo­mányok, a biológia, a műszaki és az orvo­si tudományok képviselői. A konferencián 21 előadás hangzott el a tudományos és technikai haladás kü­lönböző összefüggéseiről; igy pl. Gvisi­ani a tudományos-technikai forradalom és a társadalmi haladás kérdéseiről, Mendel­sohn a tudomány nemzetközivé válásáról, valamint a természet- és műszaki tudomá­nyok által előidézett társadalmi problé­mákról, Hegazi a tudományos-technikai forradalom és a harmadik világ kapcsolatá­ról tartott előadást. Tekintettel arra, hogy az ENSZ az I979.évet előreláthatólag a tudomány és a technika évének fogja nyilvánítani, olyan vélemények is elhangzottak, hogy helyes lenne javasolni: 1978-ban az UNESCO hívjon össze egy konferenciát a tudomá­nyos-technikai forradalom kérdéseiről. G.A. Beszélgetés Pierre Aigrainnel Az alapkutatások hármas szerepéről, a tudományos és technikai kutatások fel­lendítésének szükségességéről, a kutatói tapasztalat fontosságáról szólt Pierre Aigrain, a Thompson-csoport műszaki vezér­igazgatója, Franciaország volt műszaki­tudományos kutatási megbizottja. Aigrain kutató, oktató volt, majd a francia művelődésügyi minisztérium fel­sőoktatási felelőse, később a Massachu­setts Institute of Technology professzo­73

Next

/
Thumbnails
Contents