Tudományszervezési Tájékoztató, 1977

1. szám - Figyelő

ra lett — és mindig érdekelték az ifjú­ság képzésének problémái. Kérdé s ; Ön szerint korunkban mi az alapkutatás szerepe? Aigrain : Leegyszerűsítve azt mond­hatnám, hogy az alapkutatásnak három fő szerepe van: először kulturális, másod­szor az oktatók állandó képzéséhez kap­csolódó oktatási, végül egy nagyon széles területet felölelő funkcióé, az alapkuta­tások és a tudományos fejlesztési kutatá­sok kapcsolatát érintő technológia. Kulturális téren az alapkutatásnak az a szerepe, hogy segitsen a bennünket körülvevő világnak a megértésében; a fi­zikai világénak, amelyről jogunk van azt hinni, hogy az egész világegyetemen ugyan­azok a törvények szabályozzák; a bioló­giai, földrajzi, csillagászati problémák megértésében. Ezt a világot ugyanazok a törvények szabályozzák, ám szerkezetét meghatározhatja a világegyetem története, vagyis elképzelhető, hogy a Földön más­fajta természet is kialakulhatott volna. Tehát két oldala van a kérdésnek: az egyik az alapkutatás a szélesebb értelem­ben vett fizikai tudományokon belül, a másik a világmindenség biológiai világá­nak megértése a fizikai törvények alapján. Közbevetőleg: az alapkutatás az én értelmezésemben nem foglalja magába a, matematikát. Kérdé s: Miért teszi ezt a megkülön­böztetést? Aigrain : Szívesen mellőzném a tisz­ta matematika problémáját, ez ugyanis a valóságban sokkal inkább a filozófia kö­rébe, mint a szigorú értelemben vett tu­dományok körébe tartozik. A matematika a filozófia mennyiségi és pontos része, ám minden más tudománytól különbözik abban, hogy nem kell aggódnia a való világgal va­ló állandó konfrontálás miatt; a többi tudománynak —a fizikának, a biológiának, az emberrel foglalkozó tudományoknak— állandóan konfrontálódnia kell a világgal, és nem próbálhatják meg, hogy absztrakt konstrukciót alkossanak belőle. Ha a tulajdonképpeni tudományokra gondolunk —a matematikát leszámítva— azt hiszem, hogy az alapkutatás —és ezen az alapvető törvényszerűségek feltárását kell érteni— nagy kulturális vállalkozás, az emberiség régi, alapvető szükséglete. Ám a világot nemcsak meg kell érte­ni, hanem amit megértünk, azt meg is kell tanítani, és ehhez az alapkutatás hasznos eszközöket ad, nemcsak azért, mert adato­kat nyújt, hanem mert lehetővé teszi, hogy kevés idő alatt sok dolgot mondjunk. Számos megfigyelésből viszonylag ke­vés alaptörvényt lehet leszűrni. Pedagó­giai eszköz szerepén tul az alapkutatás az alaptudományokat oktatók állandó képzésé­nek egyetlen hatékony eszköze; természete­sen csak abban az esetben, ha az oktatók időnként kutatásokat végezhetnek. Francia­ország, amely valószínűleg számos orszá­got megelőz az iparon belüli állandó kép­zésben, jelentősen lemaradt a középisko­lai tanárok továbbképzése terén. Számos más országban ugyanis a középiskolai tanároknak lehetővé teszik, sőt előír­ják, hogy bizonyos időszakonként ku­tatómunkában vegye­nek részt, hogy "megújuljanak". Az alapkutatások harmadik szerepe m ü s z а к i jellegű; nagyszámú tech­nológiai fejlesztés az alapkutatásokra támaszkodik. Nagyon ritkán találunk pél­dát a régi sémára, amely szerint először felfedezik a fizikai törvényszerűségeket, majd a képzelőerő segítségével találnak fel néhány alkalmazási, felhasználási mó­dot. A gyakorlatban a találmányok csak­nem mindig megelőzik azoknak a fizikai törvényeknek a felfedezését, amelyek le­hetővé teszik a találmány működésének megértését. /Két ellenkező példát is em­lítenék: a nukleáris energiánál a hasa­dás mechanizmusának megértése megelőzte alkalmazását, s ugyanez a helyzet a tra nzisztoroknál./ A technológia fejlődése és ellenőr­zése, vagyis az ár, a hatékonyság, a ho­zam, az esetleges szennyezés kompromisz­szumának létrehozása csak az alaptörvé­nyek megértése után lehetséges. Kérdé s : Milyen okok késztetik a kormányokat alapkutatások végzésére? Aigrai n: Az alapkutatás második szerepét, kölcsönhatását az oktatással, csak akkor lehet felhasználni, ha az adott ország résztvesz az alapkutatásban. Egy olyan országnak mint Franciaországnak a hozzájárulása az alapkutatásokhoz a vi­lág kutatási erőfeszítéseinek 6-7 %-át alkotja. Mire jó hát alapkutatásokat vé­gezni, ha a kutatási eredményeket a vilá­gon mindenütt publikálják? 74

Next

/
Thumbnails
Contents