Tudományszervezési Tájékoztató, 1977
1. szám - Szemle
A kutatástervezés ilymódon az anyagi eszközök szetosztasanak függvényé, amin nem változtat alapvetően, hogy a miniszterelnök közvetlenül rendelkezhet a tudományos keret 1-2 százalékával. Ez utóbbit közvetlen módon, kiegészitő forrásként, a kulcsfon tosságu kutatások finanszírozására forditja. /А kiemelt kutatások sorába tartoznak: a molekuláris biológiai-, az ür-, az információ kutatások, valamint az alkalmazott társadalomtudományi és környezetvédelmi programok./ A költség-ráforditási arányok alakulása a főbb kutatási szektorokban /százalék/ Oktatás /a két nyelv együttesen/ és alapkutatás 63 + Gazdasági területek 20 Mezőgazdaság 4,10 Közegészségügyi /és családi/ 5j60 Miniszterelnöki rendelkezés alá eső hányad 1,90 Kulturális szféra /a két nyelvterület együtt/ 1,40 Hozzájárulás a Közös Piac kutatásaihoz 1,00 Honvédelem 2,30 Egyéb területek 0,70 100,00 + Felfelé kerekítve Szembetűnő a gazdasági területek viszonylag jelentős részesedése a kutatási kiadásokban. Ennek keretében már közelebb áll a tervezés gyakorlati követelményeihez az anyagi eszközök felhasználásának módja. Bizonyos vezérelvek, feltételek, politikai alternatívák alapján határoznak efelől az illetékesek. A tudományos munkaprogramok ebben a szektorban egyrészt a kitermelő ágazatok fejlesztését tűzik ki célul /pl. szén és gáz/, másfelől geológiai szolgáltatásokkal, nukleáris kutatásokkal /és -energiával/, továbbá ipari kutatással, valamint ilyen prototípusok előállításával kapcsolatosak. Jellemző vonásuk, hogy a tervek igen gondosan kidolgozottak; továbbá szükséges feltétel a finanszírozás támogatásának biztosításához a Gaz dasági Ügyek Minisztériumának külön hozzájárulása. /А mezőgazdaság területe más minisztériumhoz tartozik, itt tehát nem is szerepel./ A gazdasági jellegű kutatás egészében véve 5,4 milliárd belga frank kutatási kerettel rendelkezett 1975-ben. Ebből 3 milliárd frankot juttattak az atomkutatás és -energia kutatásnak, további l-l milliárd frankot ipari kutatásra és prototípusok elő állítására. A kiadások megoszlásából az is kitűnik, hogy az egyetemi képzés és kutatás, a gazdasági, mezőgazdasági, egészségügyi és honvédelmi kutatások területe kapja a tudománypolitikai célokat szolgáló anyagi alapok mintegy 94—95 %-át. A többi szektorokat viszont elhanyagolják az allokációt végző szervek. Utóbbiak szerepe egyébként csak koordinatív jellegű. Valóban kutatástervezésnek minősíthető tevékenység csak a hivatalos berkeken к i v ü 1 /pl.az autonómiát élvező egyetemeken/ folyik. KOMMUNIKÁCIÓS CSATORNÁK A belga újságok és tudományos folyóiratok elég gyakran foglalkoznak lényeges tudományos problémákkal, de főleg olyan jellegüekkel, amelyeknek politikai jelentőségük is nagy /pl. a környezeti ártalmak, az atomenergia-, az Űrkutatás stb./ és általános érdeklődésre tarthatnak számot /Nobel-dijasokról, szenzációs egészségügyi fel fedezésekről, különleges régészeti leletekről irnak —az előbbiek mellett— legsűrűbben/. 63