Tudományszervezési Tájékoztató, 1977

1. szám - Szemle

illetve kialakulóban levő adatbázisoknál alkalmazott "leiró nyelvek" még nem érik el azt a szinvonalat, melyet a tudomány megkívánna. SZERVEZETI KÖVETKEZMÉNYEK A dokumentáció jelentős részének átvitele a nyilvános, gépi adatbázisokba csak akkor hozhatja meg a kivánt eredményt, ha az adatbázisokhoz legalább olyan könnyű a hozzáférés, mint a publikációkhoz. Ma még sokan attól tartanak, hogy a gépi /különösen az elektronikus számitógépre épített/ adatbázisok kialakulásának szükségszerű velejárója ezen értékes "munkaeszközök" néhány nagy intézet kezében történő koncentrációja. Valójában azonban az ilyen koncentráció már a hagyományos dokumentumok esetében is érvényesül, hiszen kevés az olyan intézet és még kevesebb az olyan kutató, aki elég gazdag ahhoz, hogy akár csupán a tizedét megszerezhesse a munkájához szükséges publikációknak. Az intézetek tehát már ma is olyan helyzetbe kerültek, amikor kisszámú specializált könyvtártól függ az adatellátásuk. Megalapozatlan az a feltételezés, hogy a helyzeten ront, ha a könyvtárak számitógépre épitik adatbázisukat. A fejlődés éppen a fordított irányba: a decentralizáció felé halad. A nagy adatellátó szolgálatok, amelyek már ma is működnek a legkülönbözőbb tudományos diszciplínák /köztük a humán tudományok/ területén, a tudósok széles körét szolgálják ki. Ennek oka elsősorban technikai természetű. Gyors és viszonylag olcsó ugyanis a mágnesszalagon vagy mágneslemezen kialakitott adattárak másolása és cseréje a legkülönbözőbb központok között. Másrészt gyorsan fejlődik a távadatfeldolgozás, amely lehetővé teszi, hogy a kutatók egy-egy nagy kiterjedésű hálózat tetszőleges pontjáról hozzáférhessenek. ELLENVETÉSEK A túlzott centralizációtól való félelmen kivül a tudósok több más érvet is említenek a gépi adatbázisokkal szemben. így például hátrányként hangoztatják, hogy a gépi adattárolás esetébe n nincs mod a dokumentumok közvetlen tanulmányozására; a szövegek átfutására, a böngészésre. Valójában azonban e két dolog között nincs összefüggés; az adatok gépi tárolása nem befolyásolja azt, hogy magukhoz a dokumentumokhoz könnyű vagy nehéz hozzáférni. Sőt a gépi adatbázis mindig utal a forrás-dokumentumokra, amelyeket éppúgy lehet böngészni, mint eddig. Egyes tudósok azt nehezményezik, hogy az adatbázisok uj adatokkal való kiegészítése bizonyos mértékig a nyilvánosság elől "elrejtve" történik, szemben a hagyományos szóbeli és Írásbeli bejelentésekkel, amelyek lényege éppen a nyilvánosságrahozatal volt. A két eljárás azonban egyáltalán nem zárja ki egymást, sőt éppen az adatbázisokra épitve jelentek meg olyan uj, gyors és széleskörű tájékoztatási szolgáltatások, mint a szelektív információ terjesztés /SDI Selective Dissemination of Information/. Ismét mások attól félnek, hogy a dokumentációs analízis során alkalmazott "nyel v" akadályt emel a kutató és az anyagok közé. Megfeledkeznek azonban arról, hogy a természetes nyelvek és a különböző tudományos iskolák képviselői által alkalmazott speciális szaknyelvek e téren sokkal jelentősebb nehézségek forrásai. Jobb hiján látszólag objektiv nehézségekre is hivatkoznak a gépi adatbázisok ellenzői: nevezetesen a szükséges beruházások, valamint az üzemeltetés nagy költségeire. A gépi adatbázisok immár 20 év óta, ha lassan is, de állandóan fejlődnek, s ez arra utal, hogy a befektetések hosszabb távon kifizetődőek. Pontos mérleget nem lehet felállítani, de az adatbázisokat üzemeltető szervezetek bevételein tulmenőleg figyelembe kell venni azokat az előnyöket is, amelyek a társadalom számára abból adódnak, hogy csökken a párhuzamos, illetve korábbiakat feleslegesen ismétlő kutatások száma, növekszik magának a kutatásnak hatékonysága, valamint az elemző, szintetizáló munkák részaránya az adatgyűjtésekkel szem53