Tudományszervezési Tájékoztató, 1977

1. szám - Szemle

AZ ADATBÁZISOK HATÁSA A TÖRTÉNELEMTUDOMÁNYOKRA

1' Az adatbázisok jelentősége — Az adatbázisok hatása a tudományos munka tartalmára Szervezeti következmények — Pedagógiai kihat ások. Az adatbázisoknak, a dolog lényegénél fogva, egyre jelentősebb szerepet kell kapniuk a történelemtudományi kutatásokban. Bár hatásuk empirikusan még kevéssé mutatható ki, logikai alapon megitélhető és el őrejelezhető. Valójában az adatbázisok megjelenése a történelemtudományok területén nem is olyan ujkeletü. Az archeológiai adatokból gépi /Hollerith/ lyukkártyákon az első adatbázist csaknem 20 éve hozták létre, és az fokozatosan hozzáférhetővé vált a tudósok mind szélesebb köre számára. Hasonló kezdeményezések születtek például a művészettörténet területén is. A tudományos kutatások menete ennek ellenére nem változott észrevehetően . Egyesek ebből azt a következtetést vonják le, hogy a történelemtudomány nem olyan diszciplina, amely a számítástechnikát hasznosítani tudná. Mások viszont —igy J.C.Gardin párizsi professzor is— azt állitják, hogy csupán a változásokkal szembeni szokásos pszichológiai ellenállásban kell a jelenség okát keresni. Gardin professzor tézise a következő: a gépi adatbázisok elterjedése a történelemtudományok területén szükségszerű folyamat, amely azt fogja eredményezni, hogy minőségileg megváltoznak nemcsak a tudományos munka tartalmával szemben támasztott követelmények, hanem e munka szervezeti keretei is.A változásoknak ki kell hatniuk az egyetemi oktatás tartalmára, valamint módszereire. AZ ADATBÁZISOK JELENTŐSÉGE A történelmi kutatások folyamatában két fő szakaszt különböztethetünk meg: az első szakasz az adatok türelmes és folyamatos gyűjtése, a második pedig ezen adatok különböző szempontok szerint történő csoportosítása és feldolgozása. E két szakasz természetesen minden tudományban egyaránt megfigyelhető. A történelmi kutatások sajátossága e vonatkozásban az, hogy az információs bázis kialakitása nem kötődik feltétlenül és szorosan valamely jól körülhatárolt projektumhoz. A történész is azzal a céllal gyűjti az adatokat, hogy azokat valamikor felhasználja, de a gyűjtés nem olyan célratörő és szigorú határok közé szorított, mint pl. a fizikai vagy biológiai kisérleti adatok esetében. Ebből következik, 1/ GARDIN,

J.-C.: Effets logiques des bases de données sur les disciplines d'érudition. /Az adatbázis logikai hatása a tudományos diszciplínákra. = Revue Internationales sur les Sciences Sociales /Paris/

,1975.4.no. 8l5-830.p. 50