Tudományszervezési Tájékoztató, 1977
1. szám - Szemle
tervszerűsége az utóbbi években romlott. Ezek az intézetek kapacitásuk jelentős hányadában rövidtávú, vagy reprodukciós munkákkal foglalkoznak, kis-sorozatgyártási tevékenységet végeznek az ipar ilyen irányú szükségletei kielégítésére. Csupán kisebb hányad a távlati, alapozó kutatás. A főhatósági megbizás és a saját kezdeményezésű kutatási feladatok a kapacitás néhány százalékát kötik le. Ebből következően nem biztositható megfelelő szellemi tartalékok képzése a növekvő arányú, népgazdaságilag kiemelt kutatási irányokhoz. Az erre való felkészülés —a kutatóhelyi tevékenységstruktura módosulása esetén is— néhány évet venne igénybe. Megitélésünk szerint a gyorsuló technikai fejlődés a jövőben is m e g к i vánja a kutatási ráforditások növekedését /ugyanakkor szükséges, hogy ez a hatékonyság fokozódásával járjon együtt/. Ennek pénzügyi feltételei megteremtése érdekében részben felül kell vizsgálni a jelenleg érvényes műszaki fejlesztési alap kulcsokat /és szükség esetén módositani azokat/, másrészt fokozni kell a vállalati MŰFA népgazdasági érdekű —a hosszabbtávú fejlesztési célokat alátámasztó— kutatási célokra történő felhasználását. A vállalatnál maradó rész felhasználását esetleg hitel igénybevételével ugyancsak —a vállalat szempontjából közép, vagy hosszabbtávú— kutatások, uj termékek, technológiák kidolgozásának finanszírozására /szakaszos műszaki fejlesztési folyamat/ kell biztositani. Az úgynevezett folyamatos műszaki fejlesztési feladatok jól besorolhatók a vállalat normális tevékenységi menetébe. Ezek viszonylag hamar megtérülnek /vagy gyors alkalmazásbavételükkel éppen erre kivánunk ösztönözni/, igy lehetséges termelési költségként törté no elszámolásuk. Ezáltal lehetőség nyilik a képződő MŰFA beavatkozással történő kivánt mértékű átcsoportosítására, a népgazdasági célok érdekében. A vállalatoknál és intézeteknél a központi műszaki-fejlesztési alapok hatékonyabb felhasználását segitené elő a pályázati rendszer szélesebbkörü elterjesztése. Az irányitó hatóság a kutatóhely felkészültsége, a munka tervezett hatásfoka stb. alapján dönthetne arról, hogy a pénzügyi alapok milyen módon kerüljenek felhasználásra, mely feladatok kidolgozását kezdjék meg és hol, melyeket halászszák el stb. A központi MŰFA felhasználás pályázati rendszere összekapcsolható lenne —a fejlődés meggyorsítása és a hatékonyság növelése érdekében— a fejlesztési feladatok kedvezményes hitelpályázatával. A szellemi alkotó munkafolyamat eredményéből keletkező használati értéknek szükségszerűen meg kell felelnie azon gazdasági egységek műszaki-gazdasági követelményeinek, amelyek ezt a használati értéket hasznosítják, felhasználják. Amennyiben nincs érdekközösség az uj technikát kidolgozó, létrehozó, felhasználó és alkalmazó szervezetek között, ugy meghatározott időn belül a termelő-felhasználó szféra zavarai várhatók, ami visszahatna a kutató-fejlesztő területekre is. Pozitiv kapcsolatrendszer esetén a kutatás-fejlesztés és termelés egymást erősitő, visszacsatolt rendszerek lehetnek. Az iparvállalatok nyereségérdekeltségének gyakorlati érvényesülési módja ma nem kényszerit, még csak nem is ösztönöz a korszerű kutatási eredmények mielőbbi használatba vételére. Uj eljárások vagy konstrukciók bevezetésénél olyan nagyméretű szervezési, oktatási feladatok, valamint eszközök beszerzési kényszere léphet fel, ami kockázatossá teszi a remélt gazdasági eredmény realizálását. Gyakran maga a bevezetési munka sikere is kétséges. A vállalatok ezen nehézségeit nem képes ma legyőzni a kutatásban dolgozók erkölcsi érdekeltsége sem. 12/ "Folyamatos feladat a műszaki információk adaptálása az adott vállalatra, vagyis a világban tapasztalható műszaki fejlődés konzekvenciáinak konkrét megfogalmazása, javaslatokba öntése és ezzel összefüggésben a kisebb jelentőségű gyártmány és gyártásfejlesztés, racionalizálás. Szakaszos feladat a konkrét gyakorlati célú alapkutatás, a termelés nagymértékű racionalizálása, az átfogó rekonstrukció előkészítése, az uj technológia bevezetését célzó alkalmazott kutatás, vagy az ezt részben helyettesítő licencek, gyártási szabadalmak megvétele és jelentős kisérletek." HAVAS G.í A vállalati kutatás-fejlesztés finanszírozásáról. = Pénzügyi Szemle, 1975«február. 128-138.p. 1 7
