Tudományszervezési Tájékoztató, 1976

1. szám - Figyelő

kutatónak tekinthető, aki elemzi a körül­ményeket, és a matematikai modell alap­ján kiválasztja a legmegfelelőbb variánst. — SZMIRNOV,K. : Nauka resat'. /А tudomány dönt./ = Izvesztija /Moszk­va/ , 1975.aug.12. 5.p. m 7 o A multinacionális tár­saság: technika-áta­dás és függőség Igen sok fejletlen ország számára a multinacionális társaság olyan intéz­ményt jelent, amely a belső nemzeti ter­melésben komoly, sőt növekvő szerepet játszik. Befolyásolja a tengerentúli fi­zetési mérleget, a foglalkoztatást és munkanélküliséget a modern és hagyományos szektorokban, a jövedelem elosztást, az országos tőkepiac szei'kezetét, a gazdasá­gi fejlődés jellegét. Tevékenységének formája a gazdasági hatékonyság mértéké­től, az intézményes tényezőktől függően változó. A multinacionális társaságok növek­vő gazdasági súlya, elsősorban a kis or­szágokban, a kumulált beruházások eredmé­nyeként olyan stratégiai döntésekhez ve­zet, amelyek meghaladják az illető or­szág ellenőrzési területét. Különleges esetekben még a kormányok befolyását a gazdasági fejlődésre is igen erősen kor­látozzák a külföldi érdekeltségek, jólle­het igen nagy szükség lenne erre az el­lenőrzésre. Egyre több fejletlen ország ismeri fel ezt ( és próbál olyan közös mű­szaki politikát kialakítani, amely gátat vet a külföldi szabadalmak és beruházá­si szerződések visszaéléseinek. A multinacionális társaság tanulmá­nyozására a legmegfelelőbb a termelési ciklus felől történő közelités, hiszen ezek a társaságok termelési tevékenységet folytatnak a szegény országokban. Ugyan­akkor a termelési ciklus elmélete nem bi­zonyult a modern nemzetközi műszaki-gaz­dasági kapcsolatok számára eléggé jelleg­zetes tényezőnek. E társaságok vizsgála­tának erősen műszaki aspektusa a következő okokra ve­zethető vissza: - Maguk a multinacionális társasá­gok műszaki feltételek tünetei: olyan gaz­dasági intézmények, amelyek történelmi fo­lyamatként, a műszaki haladásban bekövet­kező verseny eredményeként jöttek létre. - E társaságok az ipari szektorban működnek, ahol a K+F és az ujitás a ter­melési stratégiában komoly szerepet ját­szik. - Végül a műszaki potenciál és az egyesitett piac eredményeként a társasá­gok olyan monopolhelyzetbe kerülnek az illető országon belül, hogy kizárólag sa­ját céljaik kielégítésére törekedhetnek. A multinacionális társaságok olyan történelmi fejlődés eredményeként alakul­tak ki,amelynek jellemző vonásai az aláb­biak: - A tudomány hatékony alkalmazása a termelésben, ami a feladatok felosztását jelenti, s ezzel növe­li a bonyolultabb technológia je­lentőségét . - A modern technológia megköveteli olyan vállalatok kialakulását, amelyek a gondos ellenőrzés és tervezés keretei között működnek. A növekvő műszaki komplexitás erő­sebb és differenciáltabb intézmé­nyes vezetési szabá­lyokat igényel. A bizonytalansági tényező és a kockázat elkerülése érdeké­ben a cégek erősitik ellenőrzésüket a ter­melés egész folyamatában. Továbbá az újí­tások révén a tudomány és termelés közötti kapcsolat nemcsak a gazdasági növekedés szempontjából szükséges, hanem erős ösztön­zést jelent e kapcsolatok vállalaton belü­li létjogosultságának megteremtésére. A tudományra alapozott nagy társa­ságok, amelyek K+F osztállyal és megfe­lelő piaci hatalommal rendelkeznek, je­lentik ma a gazdasági termelés alapegysé­gét. Igy a vegyiparban, a gyógyszergyár­tásban, a gépkocsi gyártásban, a közleke­dési berendezések előállításában, a tar­tós villamossági fogyasztási cikkek gyár­tásában a K+F tevékenységre alapozott nagyvállalat jelentős piaci pozíciót viv ki magának mind belföldön, mind nemzet­közi viszonylatban, és ennek oka elsősor­ban erősen fejlesztett műszaki jelleg­zetességeiben keresendő. A nyugati országok műszaki fejlőde­se az utóbbi években uj dimenzióba lé­pett: a műszaki kapaci­86

Next

/
Thumbnails
Contents