Tudományszervezési Tájékoztató, 1976
1. szám - Figyelő
-A nemzetközi — a KGST-n belüli és kivüli— tudományos-műszaki együttműködés és munkamegosztás a világszínvonal gyorsabb elérésének eszköze, s ennek megfelelően kell intenzifikálni és alkalmazni. - A bolgár tudománypolitikának szelektív stratégiát kell alkalmaznia. Ez azt jelenti, hogy a K+F ráfordításokat azokra a területekre kell koncentrálni, amelyeken a bolgár tudomány —körülményeinél és hagyományainál fogva— a legjobb esélyekkel rendelkezik. Eközben a következő stratégiai célokat kell elérni: a termelés technológiai színvonalának emelése, komplex mechanizálása és automatizálása, valamint a lakosság életszínvonalának és kultúrájának komplex javítása. - A kutatásban és fejlesztésben dolgozók munkáját a lehető legproduktivabbá kell tenni. Ez egyrészt a káderképzés és továbbképzés színvonalának emelését, másrészt a kutatóintézetek munkaszervezetének korszerűsítését, harmadrészt pedig az élenjáró technika és műszerek minél előbbi beszerzését jelenti. — GEORGIEV,I. : Tendencii v razvitieto na tehnicseszkite szredsztva i rabotnata szila v naucsnite izszledvanija i razrabotki. /А műszaki felszerelés és a munkaerő fejlesztésének tendenciái a tudományos kutatásban és fejlesztésben./ = Ikonomicseszka Miszöl /Szofija/,1975.4.no. 312.p. PAPAZ0V,N.: Nov etap v naucsnotehnicseszkata politika na NR Bölgarija. /Uj szakasz Bulgária tudomány- és műszaki politikájában./ = Novo Vre me /Szofi ja/ ,1974.5. no. 51Közvetlen és közvetett kutatástámogatás az NSZK-ban Az NSZK állami kutatáspolitikája két fő célkitűzést fogalmazott meg. Ezek a nyugatnémet ipar nemzetközi versenyképességének biztosítása a kutatási eredmények felhasználásával és a lakosság életszínvonalának emelése. Az állami kutatástámogatás sikerét tehát azon lehet lemérni, valóra váltak-e ezek a célkitűzések. A kutatáspolitika csak akkor hatékony, ha nem feledkezik meg arról, nem maga a kutatási eredmény a cél, hanem az eredmény gyakorlati alkalmazása. A kutatási eredmény azonban nem alakul át automatikusan hasznos újítássá. Sőt, egy empirikus vizsgálat arra az eredményre jutott, hogy a szabadalmak 15 %-a semmilyen hasznot nem hoz, további 17 %—nál pedig csak remélhető vagy tervezett a haszon. Megállapították azt is, hogy a fel nem használt szabadalmak aránya a vállalat nagyságának, forgalmának növekedési arányában nő. A tanulság: az államnak nem a technikát, a kutatást kell támogatnia, hanem az újítás о к a t , ezt pedig csakis a gazdasággal való szoros együttműködésben teheti. Az államnak ösztönöznie kell a vállalatokat arra, hogy folytassanak K+F tevékenységet és a z eredményeket saját cégükön belül alkalmazzák. Az állam kétféle módszer közül választhat — illetve párhuzamosan alkalmazhatja mind a kettőt: a vállalati, ipari kutatásokat támogathatja közvetlenül, azaz kiválasztott, jól körülhatárolt projektumok finanszírozásával; és közvetve, azaz projektumoktól függetlenül. A közvetlen támogatás esetén lehetőleg objektiv kritériumok alapján kell eldönteni, érdemes-e a projektumot közpénzekből finanszírozni. A közvetett támogatás esetében az állam a gazdaságra hagyja a projektumok kiválasztását és értékelését. A K+F közvetett ösztönzésének és támogatásának módszerei közé tartozott —az 1975-ben megszüntetett- különleges amortizációs eljárás, valamint a továbbra is érvényben levő beruházási pótlék. A közvetlen és közvetett kutatástámogatási módszerek egymással párhuzamosan alkalmazhatók, egymást kiegészitik. A közvetett támogatás célja, hogy megkönnyítse a vállalatok K+F tevékenységét, anélkül azonban, hogy az állam beleszólna a K+F célkitűzések megválasztásába. A közvetlen támogatás esetében viszont az állam gondosan figyelemmel kiséri és ellenőrzi a projektum célját, költségvetését és megvalósítását. Célszerű, ha a támogatott projektumot végrehajtó vállalat kellőképpen hozzájárul a kutatómunka finanszirozásá84
