Tudományszervezési Tájékoztató, 1976

1. szám - Figyelő

-A nemzetközi — a KGST-n belüli és kivüli— tudományos-műszaki együttműködés és munkamegosztás a vi­lágszínvonal gyorsabb elérésének esz­köze, s ennek megfelelően kell inten­zifikálni és alkalmazni. - A bolgár tudománypolitikának sze­lektív stratégiát kell alkalmaznia. Ez azt jelenti, hogy a K+F ráfordításokat azokra a terüle­tekre kell koncentrálni, amelyeken a bolgár tudomány —körülményeinél és ha­gyományainál fogva— a legjobb esélyek­kel rendelkezik. Eközben a következő stratégiai célokat kell elérni: a ter­melés technológiai színvonalának emelé­se, komplex mechanizálása és automati­zálása, valamint a lakosság életszínvo­nalának és kultúrájának komplex javítá­sa. - A kutatásban és fejlesztésben dolgozók munkáját a lehető legproduktivabbá kell tenni. Ez egyrészt a káderképzés és to­vábbképzés színvonalának emelését, más­részt a kutatóintézetek munkaszerveze­tének korszerűsítését, harmadrészt pe­dig az élenjáró technika és műszerek mi­nél előbbi beszerzését jelenti. — GEORGIEV,I. : Tendencii v razviti­eto na tehnicseszkite szredsztva i rabotnata szila v naucsnite izszled­vanija i razrabotki. /А műszaki fel­szerelés és a munkaerő fejlesztésé­nek tendenciái a tudományos kutatás­ban és fejlesztésben./ = Ikonomicse­szka Miszöl /Szofija/,1975.4.no. 3­12.p. PAPAZ0V,N.: Nov etap v naucsno­tehnicseszkata politika na NR Böl­garija. /Uj szakasz Bulgária tudo­mány- és műszaki politikájában./ = Novo Vre me /Szofi ja/ ,1974.5. no. 51­Közvetlen és közve­tett kutatástámogatás az NSZK-ban Az NSZK állami kutatáspolitikája két fő célkitűzést fogalmazott meg. Ezek a nyugatnémet ipar nemzetközi ver­senyképességének bizto­sítása a kutatási eredmények felhasználá­sával és a lakosság életszín­vonalának emelése. Az állami ku­tatástámogatás sikerét tehát azon lehet lemérni, valóra váltak-e ezek a célkitűzé­sek. A kutatáspolitika csak akkor hatékony, ha nem feledkezik meg arról, nem maga a kutatási eredmény a cél, hanem az eredmény gyakorlati alkalmazása. A kutatási ered­mény azonban nem alakul át automatikusan hasznos újítássá. Sőt, egy empirikus vizs­gálat arra az eredményre jutott, hogy a szabadalmak 15 %-a semmilyen hasznot nem hoz, további 17 %—nál pedig csak remélhe­tő vagy tervezett a haszon. Megállapítot­ták azt is, hogy a fel nem használt szaba­dalmak aránya a vállalat nagyságának, for­galmának növekedési arányában nő. A tanul­ság: az államnak nem a technikát, a kuta­tást kell támogatnia, hanem az újí­tás о к a t , ezt pedig csakis a gaz­dasággal való szoros együttműködésben te­heti. Az államnak ösztönöznie kell a vállalatokat arra, hogy folytassanak K+F tevékenységet és a z eredményeket sa­ját cégükön belül al­kalmazzák. Az állam kétféle módszer közül vá­laszthat — illetve párhuzamosan alkal­mazhatja mind a kettőt: a vállalati, ipa­ri kutatásokat támogathatja közvetlenül, azaz kiválasztott, jól körülhatárolt pro­jektumok finanszírozásával; és közvetve, azaz projektumoktól függetlenül. A köz­vetlen támogatás esetén lehetőleg objek­tiv kritériumok alapján kell eldönteni, érdemes-e a projektumot közpénzekből fi­nanszírozni. A közvetett támogatás eseté­ben az állam a gazdaságra hagyja a pro­jektumok kiválasztását és értékelését. A K+F közvetett ösztönzésének és támogatásának módszerei közé tartozott —az 1975-ben megszüntetett- különleges amortizációs eljárás, valamint a tovább­ra is érvényben levő beruházási pótlék. A közvetlen és közvetett kutatás­támogatási módszerek egymással pár­huzamosan alkalmazhatók, egy­mást kiegészitik. A közvetett támogatás célja, hogy megkönnyítse a vállalatok K+F tevékenységét, anélkül azonban, hogy az állam beleszólna a K+F célkitűzések megválasztásába. A közvetlen támogatás esetében viszont az állam gondosan fi­gyelemmel kiséri és ellenőrzi a projek­tum célját, költségvetését és megvalósí­tását. Célszerű, ha a támogatott projek­tumot végrehajtó vállalat kellőképpen hozzájárul a kutatómunka finanszirozásá­84

Next

/
Thumbnails
Contents