Tudományszervezési Tájékoztató, 1976

1. szám - Figyelő

1973 júliusi és októberi/ hangsúlyozza a K+F hatalmas szerepét a tudományos-műszaki forradalom körülményei közepette. Különösen sokat foglalkozott a "termelőerővé vált tudománnyal" az 1974. március 20án tartott országos pártkonferencia, amely a munka termelékenységének növelése jegyében tanácskozott. Az utóbbi évtizedben igen erőteljesen nőtt az ország K+F bázisa. Mig 1962-ben mindössze 12 000-en dolgoztak a kutatásban és a fejlesztésben, 1973-ban már 67 000-en. Ekkor 10 000 lakosra 79 kutató-fejlesztő jutott. A kutatási-fejlesztési ráford itás 1962-ben a nemzeti jövedelemnek alig 0,2 %-a volt, 1973-ban viszont már a nemzeti jövedelem 2,3 %-a szolgálta a kutatást és a fejlesztést. A fejlődés ütemét az alábbi táblá:zat is jól érzékelteti: 1966 1967 1968 1969 1970 1971 1972 1973 1. A felszerelési ráforditások százalékos növekedése - 1965-höz viszonyítva - az előző évhez viszonyítva 17,7 17,7 30,1 10,5 50,0 15,3 80,4 20,3 110,7 16,8 142,2 14,9 176,4 14,1 219,2 15,1 2. Az egy főre jutó felszerelés százalékos növekedése - 1965-höz viszonyítva - az előző évhez viszonyítva 84,2 84,2 89,2 105,9 86,8 97,3 97,0 111,7 97,6 100,7 99,6 102,0 103,0 103,4 109,2 106,1 З. A K+F-ben foglalkoztatottak számának százalékos növekedé- 1965-höz viszonyítva - az előző évhez viszonyítva 39,8 39,8 46,0 4,4 72,8 18,4 86,1 7,7 115,8 16,0 143,2 12,7 168,3 10,3 192,1 8,8 A párt és az állam fejlesztési erőfeszítései kedvező visszhangra találtak a kutatásban és fejlesztésben dolgozók körében. Ezt bizonyítja, hogy 1971 és 1973 között az alkalmazott kutatásban és fejlesztésben 92 %-kal nőtt a realizált gazdasági haszon. Csupán 1973-ban 1 840 tudományos-műszaki eredményt ültettek át a termelésbe. A már emiitett 1974.évi országos pártkonferencián kijelölték azokat a súlypontokat is, amelyek az elkövetkező években az ország tudománypolitikáját meg fogják határozni. Ezek a következők: - A tudományos-műszaki eredményeket minél gyorsabban és akadálytalanabbul át kell ültetni a termelésbe, illetve a társadalmi gyakorlatba. Ennek alapja a termelés és a kutatás együttes tervezése. A folyamat elősegítésére olyan eszközöket kívánnak felhasználni, mint a kutatásoknak a hasznosításáig való komplex programozása, az uj termékek gyártására való átállás kompenzálása, az eredmények gyakorlati megvalósításával kapcsolatos döntések egyszerűsítése, "debürokratizálása". 83