Tudományszervezési Tájékoztató, 1976

1. szám - Figyelő

Prosperitás a K + F révén Svédországban Egy ország gazdagsága sokkal inkább a K+F-nek köszönhető, semmint a tőkeberuházásoknak /bár ez utóbbi szükséges az uj technika bevezetéséhez/ — állapítják meg a svéd közgazdászok. Ez azonban nemcsak országos viszonylatban, hanem iparági vonatkozásban is érvényes. Az a hat svéd iparág, mely az elmúlt évtized folyamán élen járt a K+F beruházás okban , termelékenységét jóval az össz-ipari átlag fölé emelte. Közülük is a vegyipar vezetett. Például az Astra, a legnagyobb svéd gyógyszervállalat, évi forgalmának 15 %-át fekteti K+F-be, szemben az össz-ipari 2 %-kal. Különbséget kell tenni offenzív és defenzív kutatás között. Az utóbbi a meglevő eljárások, üzemek és termékek módosítását, racionalizálását jelenti. Célja munka-, energia és más erőforrások megtakarítása. Foglalkoztatottságot csak közvetett módon teremt, vagyis biztosítja a vállalat fennmaradását. A beruházások aránylag rövid idő alatt megtérülnek. Az offenzív K+F uj területekre kalandozik, s ezért nagyon kockázatos, hosszú távú vállalkozás. Eredményeit tiz-, vagy legalábbis többéves perspektívában kell vizsgálni. Lehetetlen részletes pénzügyi kalkulációjának megadása, ennek következtében az igazgatók és a pénzügyminiszterek általában bizonyos szkepticizmussal kezelik. Eredményei azonban teljességgel váratlanok lehetnek, uj piacokat, uj erőforrásokat tárhatnak fel. Az Astrában az offenzív K+F-et az expanzió hosszutávu, uralkodó tényezőjeként tartják számon. Svédország nincs az élenjáró országok között a K+F beruházások tekintetében. Nagy-Britannia, Hollandia, Franciaország bruttó nemzeti termékének több, mint 2 %-át fordítja ilyen célokra, az Egyesült Államok közel áll a 3 %-hoz — Svédország csupán 1,4 %-ot. Azok közé az országok közé tartozik, ahol az állam K+F hozzájárulása hagyományosan alacsony, az ipar nagyobb arányban viseli e terheket. A hatvanas évek folyamán az állam K+F beruházása évi 1 %-kal, az iparé 8 %kai növekedett. A hatvanas évek vége felé a jövedelmezőség és az önfinanszírozási lehetőségek csökkenésének következtében az 82 ipar óvatosabb lett. 1973/1974-ben a jövedelmezőség növekedésével uj K+F beruházásokat eszközöltek, például az Astra 24 %-kal, az Alfa-Laval 25 %-kal emelte ilyen irányú beruházásait, ami azt mutatja, hogy a K+F szoros függvénye az általános iparpolitikának. A katonai kutatás és különösen az ürprojektumok bebizonyították, hogy a műszakilag hozzáértő vásárlók milyen jól tudják körülírni céljaikat, s ezeket viszont a célra orientált K+F ki is elégíti. A társadalomban számos sürgető igény jelentkezik a K+F számára /például egészségügy/, melynek kielégítésére felsorakoztatott ismeretanyagból egyéb kérdésekre is megoldás található. Sokan azt állítják, hogy az erőforrások teszik a K+F-et költségessé, de ez nem felel meg a valóságnak. A probléma a vásárlók szakértelmének hiányában rejlik. A jövő feladata szélesebb körök megismertetése a K+F feltételeivel és lehetőségeivel . Svédország gazdasági fejlődése, uj társadalom kialakítása és versenyképességének fenntartása csak a K+F-en keresztül elért uj, hasznos ismeretanyag segítségével lehetséges. Ezért az illetékesekben tudatosítani kell, hogy а/ a céltudatos, magas színvonalú kutatás hatékony ösztönzői a nagy, megbízásos fejlesztési tervek; b/ a kicsi, de fejlett ország versenyképessége csak néhány, jól megválasztott terület jó és "nehéz" kutatásával és egyedülálló "know-how"-jával valósitható meg; с/ rendkiviili ismeretanyagot csak rendkívüli tehetség teremthet meg; d/ a specializált kutatás folytatása nem helyettesit mindent, éppen ezért szükség van bizonyos "know-how" cserére vagy vásárlásra. — Wanted: better research-buyers. /Jobb kutatás — vásárlókra van szükség./ = Sweden Now /Stockholm/, 1975.1.

no. 50-51.

p. w A A bolgár tudománypolitika súlypontjai A Bolgár Kommunista Párt programja, egy sor KB-ülése /az 1972 decemberi, az