Tudományszervezési Tájékoztató, 1976

1. szám - Szemle

JÖVŐBENI KILÁTÁSOK ÉS FELADATOK Ma már biztosra vehető, hogy a fejlett tőkés országok versenyképessége tovább fokozódik a jövőben, s igy az Egyesült Államok egyre inkább rákényszerül a külföldi eredmények felhasználására, ezzel ösztönözve hazai K+F tevékenységét is. Nagyobb erőfeszítéseket kell tenni a külföldi tudományos és műszaki fejlődéssel való lépéstartásra, különös tekintettel azokra az eredményekre, amelyek közvetlenül érinthetik az Egyesült Államok gazdasági és társadalmi rendszerét. Ennek érdekében bátoritani kell minden olyan törekvést, amely arra Irányul, hogy más országok tapasztalatainak felhasználásával erősitse az ország technikai versenyképességét. Megfelelő ösztönző rendszert kell kialakitani, amely biztosltja a K+F eredmények — akár hazai,akár külföldi eredetűek— mielőbbi "átalakítását" termékekké és szolgáltatásokká. Várhatóan jelentősen megnövekszik a szövetségi kormány szerepe a külföldi technika közvetítésében, illetve felhasználásában. Az amerikai technika export gazdasági növekedést gyorsító, versenyképességet növelő hatását az azt importáló országok eredményei bizonyítják. Az ellenkező irányú technika transzfer minden valószínűség szerint hasonló hatással lesz az Egyesült Államok fejlődésére. Műszaki fejlődésének fellendülésével viszont ujabb lökést adhat a többi ország gazdaságának, s az oda-visszacsatolás megvalósításával, a K+F eredmények kölcsönös cseréjének állandósításával a technika-transzfer fejlődést stimuláló hatása tartósulhat. Összeállította: Tóthfalusi András Az 1976.évi francia tudományos kutatási költségvetésről folyó vitában Ornano, kutatás- és iparügyi miniszter hangsúlyozta, hogy a gazdasági nehézségek és az infláció ellenére sem csökkenthetőek a tudományos kiadások. A Konzultatív Kutatási Bizottság szerint 1976-ban az előző évinél 4,5 %-kal többet forditanak kutatásra. Az uj költségvetési eljárás értelmében a "kutatási boríték" jövőre csak az alap- és alkalmazott kutatás kereteit tartalmazza. Azelőtt a nagyprogramok /űrkutatás, atomkutatás stb./ költségvetése és a nagyprogramokat végrehajtó szervezetek keretei is a "kutatási boritékban" szerepeltek. A tudományos költségvetés növekedése tehát teljes mértékben az alap- és alkalmazott kutatás helyzetét javítja. Az Ipar- és Kutatásügyi Minisztérium álláspontja értelmében az alapkutatást részesitik előnyben. 1975-ben 1 559 millió frankot költöttek alapkutatási programok végrehajtására, az 19?6-ra tervezett összeg 13 %-kal több lesz. Erősen növekszik az uj kutatói és technikusi státusok száma is: az 1975.évi 350 státussal szemben 1976-ban 937 személyt, köztük 437 kutatót vehetnek fel a kutatóintézetek. = Le Monde /Paris/ ,1975«jun.6. l.,24.p. 71